„Útjuk során Szítá (Ráma felesége) megkérdezte Rámát, hogy miért nem sérti az ahinszá - az erőszaktól való tartózkodás - elvét, ha valaki gyűlölet nélkül ráksaszákat (ford. megj.: a fogalommeghatározást lásd lejjebb) gyilkol.
Ráma erre azt felelte, hogy a ksatriák (ford. megj.: a harcos kaszt tagjaidharmája (ford. megj.: életfeladata), hogy legyőzzék az elnyomókat, és hogy megóvják a Természeti Törvény egyensúlyi állapotát. Majd hozzátette: a ráksaszák elpusztítására a risik (ford. megj.: „látók” vagy védikus bölcsek) védelme érdekében van szükség.
Ez a párbeszéd egy példa arra, amikor PRAKRITI - a teremtő és védelmet biztosító erő lényege - a pusztítás értéke felől érdeklődik. Ez olyan, mintha a dinamizmus arról kérdezné a csendet, hogy jó dolog-e, ha csendet biztosítunk az élőlények számára, amire a csend azt válaszolja, hogy csend nélkül zavar keletkezne a RISIK-ben - a világegyetemben és a Természeti Törvény egészében.
Maharishi úgy festette le a csend és a dinamizmus közötti kölcsönhatást, mint amelyben mindkettő retteg az elmúlástól, és ez éberséget eredményez. Amikor Ráma a ráksaszák elpusztításának szükségességéről beszél, akkor lényegében azt magyarázza el, hogy ha az aktivitásban nem állítjuk helyre a csendet, akkor a tökéletes harmónia nélkül a dinamizmus zavart kelthet a Természeti Törvényben. Ebben az esetben a ráksasza szó egy olyan dinamizmusra utal, amelyből teljesen hiányzik a csend, és amikor Ráma elpusztítja a ráksaszákat, akkor tulajdonképpen csendet teremt számukra.
Ráma BRAHM - a Teljesség -, amely magában foglalja a csendet és a dinamizmust egyaránt.
Amikor PRAKRITI erről a látszólagos kettősségről kérdezi, akkor Ráma rámutat arra, hogy a dinamizmus - illetve a csend értékétől megfosztott bármilyen aktivitás - veszélyt jelent a RISIK számára. A RISIK jelképezik a fejlődést és az egyensúlyt, és a Rámájána itt rávilágít a Természeti Törvény valóságának csodálatos feltárulására. Ráma magyarázatából megértjük, hogy bárki, akiből hiányzik a csend értéke, rendelkezik valamennyi ráksasza-jellegű minőséggel, és emiatt nem cselekszik összhangban a Teljességgel. Hasonlóképpen a szervezet bármely része, amely nem áll összeköttetésben Rámával, bizonyos értelemben abnormálisan működik, mivel nem áll tényleges kapcsolatban a Teljességgel. Ráma a Teljességgel való kapcsolatot állítja helyre, amikor csendet hoz a ráksaszáknak.
A fenti okfejtésből tehát nem az következik, hogy Ráma helyesli a gyilkolást. Ráma csendet hozott a ráksaszák csendhiányos és rendezetlen dinamizmusába. A dinamizmus és a csend egyaránt csodálatos, ha harmóniában vannak. A csend és a harmónia hiánya zajt és káoszt okoz. Ebben az összefüggésben a ráksaszák egyfajta „zajt” vagy valamilyen abnormális aktivitást jelképeznek az agyban, és Ráma harmóniát teremtő tevékenysége azonnal helyreállítja a fiziológia egészével való megfelelő összhangot.”
(Rádzsa Rám Dr. Tony NADER: „A rámajána az emberi fiziológiában”, 5-10. szarga - Ráma meglátogatja risi Sarabhangát.) (Az eredeti, angol nyelvű szöveg itt található.)

A Bhagavad-gítá

Maharishi magyarázataival

 Maharishi a védikus irodalom „zsebkönyvének” nevezte a Bhagavad-gítát és azt mondta róla, hogy a benne foglaltak tartalmazzák a védikus irodalom teljes tanításának a lényegét.

A Bhagavad-gítá megrendelhető a Vaszistha Kiadó honlapján. 

 

Megrendelem!

You have Successfully Subscribed!

Pin It on Pinterest