tudascsepp

TUDÁSCSEPPEK MAHARISHITŐL

Mi a jógarepülés?

Kérdés: Maharishi gyakran beszélsz a jógarepülésről és arról, hogy a jógarepüléssel legyőzhetetlenné válhatnak a nemzetek. Ezzel összefüggésben azt mondtad, hogy a jógarepülés első szintje, amelyet a jelenlegi gyakorlók elértek, és amely a felszínen valamiféle ugrálásnak tűnik, a természeti törvények − a gravitáció − feletti bizonyos fokú uralmat jelez. A kérdésem a következő: mi kell ahhoz, hogy e technika gyakorlói teljes mértékben uralják a természeti törvényeket és ténylegesen repülni tudjanak a levegőben? Ehhez egyszerűen csak annyi kell, hogy „a gyakorlás teszi a mestert”, vagy a világban még mindig tapasztalható stressz és szenvedés akadályozza meg az embereket abban, hogy a jógarepülést tökéletes szinten birtokolják?

Maharishi: A környezet hatása jelentős, de eljöhet az az idő, amikor az emberek majd ténylegesen akarnak repülni, a levegőbe emelkedni. Ebben semmi sem akadályozza őket, ez csak programozás kérdése, azaz rendszeresen meg kell tapasztalniuk a tudat azon impulzusait, amelyek a jóga, a jógarepülés impulzusai.

A „jóga” jelentése: „tégy kevesebbet és érj el többet”. (A jógarepülés) a jóga szintjéről kezdődik. A jóga szintjéről kezdeni azt jelenti, hogy a saját elménk egyesített szintjéről kezdünk, amely összegyűjti a repülés összes lehetséges módját. A jógarepülés nem a madarak, a felhők vagy valami más repülése, hanem jógarepülés. A „jóga” jelentése: „tégy kevesebbet és érj el többet”.

Birtokba vesszük az alapvető kreativitást, az önviszonyuló tudatot és ebből végezzük a cselekvést. Az önviszonyuló tudat válik azzá a technikává, amellyel elérhető a cél. Elérjük a célunkat. Ez olyan, mint a sárkányreptetés: a sárkányt magunk felé húzzuk, majd hagyjuk, hogy a magasba emelkedjen.

Tehát, amikor a dinamizmus finomabb szintjéről cselekszünk, amikor a csend mélyebb állapotából cselekszünk, akkor lehetővé tesszük a nagyobb fokú aktivitás és dinamizmus megjelenését. A dinamizmus mértéke tehát arányos a belső csend, a jóga mértékével. Eljutunk a jóga állapotába, majd ebből az állapotból segítjük elő az aktivitást. A jógarepülést a befelé figyelő elme hozza létre. Befelé fordítjuk az elme figyelmét, és ez az, ami lehetővé teszi a külső aktivitást. Ez a „jógikus” cselekvés. A jógarepülés során hozzászoktatjuk az elmét ahhoz, hogy bogyan működjön a nem megnyilvánultban, a nem megnyilvánult transzcendentális tudatban.

Amikor tehát stabilizálódunk a nem megnyilvánultban, akkor stabilizálódtunk a cselekvés művészetében. A jóga a cselekvés művészete: az a képesség, hogy a cselekvés során fenn tudjuk tartani a csend állapotát. Az elménk csendjéből cselekszünk, az intellektusunk csendjéből cselekszünk, az egónk csendjéből cselekszünk, az Önvalónk csendjéből cselekszünk, és akkor mindent meg tudunk valósítani a cselekvés bármely szintjén. Ez a jógarepülés.

Semmi sem lehetetlen a jógarepülés területén. A védikus irodalomban vannak feljegyzések a jógarepülésről: arról, hogy egyének ténylegesen repültek − egyének, akik elrepültek az egyik vagy a másik galaxisba, ide, oda, mindenfelé. A feljegyzés tehát létezik, és a lehetőség is megvan erre, mivel a csend mindent áthat. A csend MINDENT ÁTHAT. A csend mindent áthat, ezért az elme könnyen le tud nyugodni a csend szintjére, és bármit meg tud tenni a végtelenség mezején. Mivel ilyen a valóság, ezért nincs ebben semmi különös.

A jóga, az elme egyesített állapota, az Egységtudat egyik vonása, a CSEND mezeje, az a szint, ahol csak a csend létezik. A csend pedig mindent áthat, a csend mindenütt jelen van, mindenütt jelen van. Ha bárhol, bármilyen cselekvést látunk, az a cselekvés olyan, mint az óceán felszínén megjelenő hullám. Tehát a csend mindenütt jelen van, ezért minden elme képes a saját önviszonyuló szintjéről működni, és ezzel az önviszonyuló cselekvéssel bármilyen vágy beteljesíthető.

Globális sajtókonferencia, MERU, Vlodrop, Hollandia, 2006. augusztus 16.

——————————————————————

> QUESTION: “Maharishi speaks often about Yogic Flying and its ability to create invincible nations. In that context, Maharishi has said that the first stage of Yogic Flying, as it is practiced today, which appears on the surface to look like hopping, indicates some mastery over Natural Law, some mastery over gravity. My question for Maharishi is this: What will it take for people to demonstrate complete mastery over Natural Law and actually fly through the air during Yogic Flying? Is it simply a matter of ‘practice makes perfect,’ or does the stress and suffering that still exist in the world today prevent individuals from fully mastering Yogic Flying?” >
> MAHARISHI: “The influence of the environment has a great effect, but there could come a time that people would like to actually fly, actually be up in the air. There’s nothing to stop them, only programming, that is, constantly becoming familiar with those impulses of consciousness which are Yogic, Yogic Flying. >
> ‘Yoga’ means: ‘Do less, and accomplish more’. You start from the field of Yoga. ‘Start from the field of Yoga’ means: your own mind in a united state, collecting all possible avenues of flying. Yogic Flying is not the birds flying; it’s not anything else that is flying; it’s not the clouds that are flying; it’s the Yogic Flying. And ‘Yogic’ means: You do less, and accomplish more. >
> You hold the creativity, and then conduct your action; you hold to the basic creativity — self-referral consciousness — and then that self-referral consciousness becomes the technique of accomplishing the purpose. You accomplish the purpose. It’s like you are playing a kite: you draw the kite to yourself, and you make the kite rise high. >
> So when you work from a lesser dynamism, when you work from more silence, then you promote more activity, more dynamism. So the dynamism is proportional to the inside, drawn-in silence that is Yogic. You do the Yoga, and you do the promotion for action. Yogic Flying: The flying that is promoted by the mind drawn in. The mind is drawn in, and that promotes action outside. That is Yogic action. Thereby, one trains the mind to function in the unmanifest, inside in Transcendental Consciousness, and that is unmanifest. >
> So when one is stabilized in the unmanifest, one is stabilized in the art of action. Yoga is an art of action. Then you can act remaining silent. You act from the silence from your mind; you act from the silence of your intellect; you act from the silence of your ego; you act from the Self, and then you can accomplish everything in the field of action from any level. This is Yogic Flying. >
> Nothing is impossible in the field of Yogic Flying. There are records in the Vedic literature about individuals flying, actually flying — individuals going to this galaxy, this galaxy, this galaxy, here, there, there. So the record is there, and the possibility is there because silence is all-pervading. Silence is ALL-PERVADING. Silence is all-pervading, and therefore it is easy for the mind to settle down on that level of silence and perform anything in the field of infinity. Because it is so, there is nothing curious about it. >
> Yoga, the united state, is a phase of Unity Consciousness, and it’s a field of SILENCE, only silence. And silence is all-pervading, everywhere is silence, silence, silence everywhere. Anywhere we see any field of activity, this activity is like a wave in the silent ocean. So silence is everywhere, and, therefore, it is possible for any mind to be able to function from its own level, self-referral level and then self-referral activity will accomplish anything that is desired.” >
> Global Press Conference — MERU, Vlodrop, Holland~
> ~August 16, 2006~

A szenvedés Isten akarata?

Maharishi: Istennek soha nem állt szándékában az, hogy szenvedjen a teremtése!

Újságíró: A stressz, a gyűlölet és a háború mégis jelen van a világban. Nem jelenti-e ez azt, hogy Isten mégis úgy akarta, hogy ez így legyen, és akkor e tekintetben, Maharishi, Te most ellenszegülsz Isten akaratának?

Maharishi: Nem, pont ellenkezőleg van!  …

Újságíró: Szóval Isten szegül ellen a Te akaratodnak?!… (Maharishi, az újságíró és a közönség nevetésben tör ki.)

Maharishi: Pontosan ugyanúgy, ahogyan egy apa sem szeretné soha, hogy a gyermeke szendevedjen. Ezért, ha a gyermek szenved, és ha az apa egy nagyon kompetens személy, akkor a gyermek szenvedése szégyent hoz az apára. Ha az apa egy milliomos, és a gyermeke szakadt ruhában jár … akkor a gyermek szégyent hoz a családjára. Emiatt Istennek soha nem állt szándékában − és nem is állhatott soha szándékában − az, hogy szenvedjen a teremtése. Ha Isten mindenható, vagy ha a múltban mindenható volt, soha nem teremtett volna életet azért, hogy az szenvedjen. Pontosan ugyanúgy, mint ahogy egy milliomosnak sem lenne soha olyan gyermeke, aki szegénységben él, mivel a milliomos abban leli örömét, ha a gyermeke multimilliomos lesz. Ezért Isten mindig azt szeretné, hogy a teremtése egyre több és több boldogságot élvezzen. Ugyanúgy, ahogy egy apát mindig boldoggá tesz az, ha a gyermekei nála tanultabbakká válnak… Ha a gyermekek tanultabbakká, gazdagabbakká tudnak válni, mint az apjuk, az csak növeli az apa boldogságát. Ha egy apa gyermeke az ország elnöke lesz, akkor az az apa nagyon boldog lesz! Az apa soha nem lesz féltékeny a gyermekére, ha az nála magasabbra nő. Ezért Isten, ez a nagyszerű apa, soha sem teremtette volna meg az embert azért, hogy az ember szenvedjen.

Második rész

Újságíró: A természeti törvényeknek vajon nem része-e a gyűlölet és a düh, a harcolni vágyás és más olyan hasonló dolgok, amelyektől meg akarod szabadítani a világot? Egyáltalán lehetséges ezektől megszabadítani a világot? Ezek (a negatív dolgok) vajon nem az emberi természet részei?

Maharishi: A mérgesség, a negativitás, a kudarcok és az, hogy a problémák fölénk tornyosulnak a stresszes emberi természet részei. Mindezek nem a jó, a szabad emberi természet részei. A stresszes, korlátolt emberi természet része az, ha elkezdünk gyűlölni, vagy ha szenvedünk vagy valamilyen negativitást érzünk.

Ezzel a kérdéseddel egy csodálatos dologra világítottál rá! Ezek (a negatív dolgok) is a Természeti Törvény részei. Egy adott természeti törvény működik akkor, amikor az elme stresszes, és egy teljesen más természeti törvény működik akkor, amikor az elme nem stresszes. Az elme minden működése mindig összhangban van a Természet törvényeivel. Ugyanúgy, mint ahogy a börtönöket irányító törvények is mások, mint az üzleteket irányító törvények. A piacon szabadon járhatunk-kelhetünk, szabadon adhatunk-vehetünk, szabadon mozoghatunk, azt csinálhatjuk, amihez kedvünk van … De a börtönben nem csinálhatunk (szabadon) semmit.

Így amikor az elme a stresszek és a feszültségek rabjává válik, az összes határ nagyon-nagyon erőteljes lesz, elveszítjük a széles átlátóképességünket és a szabadságunkat. Ilyen körülmények között más jellegű természeti törvények irányítják az életet. Ilyenkor az életet a gyűlöleten, a negativitásokon és a szenvedésen keresztül éljük.

Ebben a tudományos korban a tudomány megnyitotta tudatosságunkat az összes természeti törvény otthonára. A Kreatív Intelligencia Tudománya létrehozta a Transzcendentális Meditációt, amelynek segítségével stabilizálhatjuk tudatosságunkban az összes természeti törvény otthonát. Ennek eredménye pedig az lesz, hogy nem fogjuk megsérteni a természeti törvényeket. Spontán módon csak úgy fogunk cselekedni, hogy az összhangban legyen a természeti törvényekkel.

Íly módon kikerülünk azon természeti törvények rabságából, amelyek nem segítik elő a fejlődésünket.

Részlet egy izraeli újságíró által Maharishi Mahesh Yogival készített interjúból, 1976.

—————————–

Maharishi: „It was never the intention of God that his creation would suffer!“

Journalist: Still, there is stress in the world, there is hatred, there are wars. Doesn’t that mean that God wanted it to be that way and that in a way you are challenging God in that respect?

MAHARISHI: “It’s the other way! …

Journalist: “God challenges you?” (Maharishi, journalist, and audience burst in laughter)

MAHARISHI: “Just as a father would never want a child to suffer. So, if a child suffers and if the father is a very competent person, then the suffering child brings shame to his father.
If the father is a millionaire and the child goes around with torn cloths… he brings a shame to his family. Like that it was never the intention of God, and it can never have been the intention of God, that his creation would suffer.
If he is almighty, or if he were almighty in the past, he would never have created a life to suffer… just as a millionaire would never have a son who would be poor because it’s the joy of a millionaire to have his son multimillionaire. So, God would always like his creation to enjoy more and more. Just as a father is always fond of his children to be more educated… if they can be more educated than him he’ll be happier. If the children can be wealthier than him, he would be happier. If someone’s son becomes the president of the country, he is very happy! He would never be jealous of his son because he has become higher than him.
So, God like the great father would never have created man to suffer.”

Part 2:

Journalist: “Don’t the laws of nature also include hatred and anger, and the urge to fight, and other things that you want to eliminate from the world? Is it possible? Is it not a part of the human nature?”

MAHARISHI: “It’s the part of a stressed human nature to be angry, or to be negative, or to not succeed, get shrouded by problems. It’s not the part of good human nature. It’s not the part of free human nature. It’s a part of stressed, bound human nature, that one begins to feel hatred, or suffering, or negativity.

You brought out a very beautiful point! These are also from the law of nature! There is a law of nature which works when the mind is stressed… there is another law of nature that works when the mind is not stressed. All working of the mind is always according to the laws of nature. Just like the laws of prisons are different than the laws of the stores. In the market one goes freely, exchanges freely, behaviour, do what you want… In the prison you can’t do anything.

So, when the mind is gripped by stresses and strains, all boundaries become very very vital, one cannot have wider comprehension, one is not free. Under those circumstances different kind of laws of nature undertake life. Then the life is through hatred, and through negativity, and through suffering.

This is what the science has done to us in this scientific age: it has opened our awareness to the home of all the laws of nature, and the Science of Creative Intelligence has brought out this Transcendental Meditation whereby that home of all the laws of nature can be stabilized in our awareness – with the result that one does not violate the laws of nature. Spontaneously one works only in accordance with the laws of nature.

In this way, one gets out of the grip of those laws of nature which are not helpful to evolution.”
Maharishi Mahesh Yogi-

from an interview by a Israeli journalist, 1976

A boldogság titka

Maharishi: „Ezért az elme örömtelivé tétele az a technika, amellyel minden tevékenység örömtelivé tehető. Töltsük meg elménket azzal a soha véget nem érő óriási boldogsággal, itatódjon át az elménk az abszolút tiszta boldogsággal, és ezt követően bármilyen tevékenység végzése örömtelivé válik.”

“Therefore, the technique of making all actions joyful is to bring joy to the mind. Fill the mind with that great happiness which knows no end, let the mind be saturated with absolute bliss and then the undertaking of any action, whatever it may be, will be performed in all joyfulness.”

A fejlődés és a TM

Maharishi: „…A legfontosabb annak megértése, hogy a fejlődésünk a meditálástól függ. Az élet teljes célja és a fejlődés teljes folyamata az Abszolút területének tudatos módon történő megtapasztalásától függ.

Ezért mindazon keresztül, amit teszünk és tapasztalunk, amit élvezünk vagy amitől szenvedünk, mindig egy olyan helyzet kialakítására kell törekednünk, amely elősegíti a meditáció alatti nagyon finom tapasztalatokat. Ez a legfontosabb, ez a mindenek felett álló prioritás az életünkben.

Ha nem engedjük, hogy a fáradtság felhalmozódjon a szervezetünkben − és ennek érdekében úgy alakítjuk a napi tevékenységünket, hogy ne fáradjunk el −, és mellette rendszeresen meditálunk, akkor nagyon gyors lesz a fejlődésünk. Egyetlen meditálás alatt több ezer évnyi fejlődést tudhatunk magunkénak.”

(Maharishi Mahesh Yogi, Hochgurgl, Ausztria, 1962)

…On meditation depends our evolution, that is the very main point. The whole purpose of life and the whole process of evolution depends on our contacting the field of the Absolute in a conscious manner.

Therefore, through all that we do and experience, enjoy and suffer in life, we have always to be leaning towards creating a situation which will be conducive for much refined experiences during meditation. Most important, first primary thing in life.

If we keep our body free from tiredness – regulated activity of the day so that we don’t get tired – and keep the times of meditation regular, then we evolve very quickly. Thousands of years of evolution is accomplished in one sitting of meditation…

Hochgurgl, Austria, 1962

A halál megtapasztalása egy megvilágosodott és egy tudatlan ember számára

Maharishi: „… Amikor egy átlagember elhagyja a testét, nagy fájdalmat tapasztal. Amikor egy megvilágosodott ember hagyja el a testét, a boldogság legnagyobb fokát, a tiszta boldogságot tapasztalja.

Miért? Azért, mert a megvilágosodás állapotát úgy érjük el, hogy sok-sok alkalommal megszűnik a testünkről való tudatosság. Teljesen leáll az anyagcsere. Az anyagcsere több milliószor eljut erre a szintre.

És mit tapasztalunk ebben az állapotban? Tisztaboldogság-tudatot a meditáció alatt. Mivel a megvilágosodás állapota annak eredménye, hogy több millió alkalommal eljutunk a tiszta tudatosság állapotába, a transzcendensbe, ami pedig a fizikai szinten azt jelenti, hogy a testünk eljut abba a(z éber) pihenés állapotába, abba a(z éber) pihenés állapotába, abba a(z éber) pihenés állapotába…

A meditáció során az elme megtapasztalja az egyre finomabb és finomabb szinteket, majd elválik a testtől. A prána, azaz a légzés is egyre finomabbá és finomabbá válik, és végül a transzcendentális tudatban a prána is elválik a testtől. Ugyanez történik az érzékszervekkel is: az érzékszervek finomabb aspektusa alapján elkezd működni azok egyre finomabb és finomabb aspektusa, majd a lefinomabb is. Végül magunk mögött hagyjuk az érzékszerveket, az érzékszervek által érzékelt területeket, és ezek már ezek sincsenek benne a transzcendentális tudatosság állapotában.

És mi történik mindeközben? A prána elválik a testtől, az elme elválik a testtől és az érzékszervek is elválnak a testtől. A szokásunkká válik a finomtestnek vagy a belső „én”-nek ez az elválása (a testtől). Mindeközben pedig azt tapasztaljuk, hogy amikor mindezek elválnak a testtől, akkor ennek eredménye a tisztaboldogság-tudat közvetlen megtapasztalása.

Ezért addig, amíg e finomabb aspektusok elválását követően működik a gépezet, tapasztaljuk a tiszta tudatot vagy a tisztaboldogság-tudatot. A legutolsó tapasztalás, amelyet a test képes megadni számunkra, amikor a finomtest megkezdi ezt az elválási folyamatot, a tisztaboldogság-tudat megtapasztalása lesz, majd megszűnik a test működése. Ez történik a halál bekövetkezésekor. Tehát egy megvilágosodott ember számára a halál pontosan ugyanaz, mint a transzcendálás (folyamatának megtapasztalása) és a transzcendentális tudat elérése.

Ugyanakkor azok esetében, akik nem tapasztalták meg ennek a belső „én”-nek a testtől való elválását, azok, akik ezt soha nem tapasztalták meg, számukra szörnyű átélni azt, ahogyan a látás elválik a szemtől. Számukra szörnyű megtapasztalni azt, ahogyan a tapintás elválik a kéztől és így tovább. (Mindez) a fájdalom szörnyű megtapasztalása. Nagyon nagy (fájdalom). Ahogyan a hallás elválik a fültől, az egész gépezettől.

Képzeljük csak el, hogy valaki mennyire sír, ha a házára nem kötött biztosítást [nevetés]. Ha nincs megalapozódva a biztonságban, ha nincs bebiztosítva. Amikor a ház kezd összedőlni, égni, az illető elkezd sírni és csak azt látja, hogy az a csodaszép mennyezet, amelyet készített, amelybe annyi munkát és szeretetet fektetett, a háznak ez a része is, meg az a része is csak esik szét, esik szét, esik szét… Mindaz, amit oly nagy igyekezettel, szeretettel és örömmel épített, mindaz, amibe oly sok munkát fektetett, most csak esik szét. Ahogy a szeme láttára esik szét minden, elkezd sírni. Ilyen nagy fájdalmat él át a halál bekövetkezésekor az, aki nem tapasztalta meg a belső „én” elválását a testtől.

A TM gyakorlása során, amikor elválunk a testünktől, megtapasztaljuk a tisztaboldogság-tudatot. Ez egy csodálatos tapasztalás! Ez olyan, mintha a biztosítótól kapott összeg jóval meghaladná a ház értékét [nevetés]. (Ilyen esetben) amikor az illető háza elkezd égni, még egy kis olajat is locsol a tűzre [nevetés]. Élvezi, mivel megalapozódott a biztonságban. Így ez számára nem veszteség.
Egy megvilágosodott ember számára a halál megtapasztalása nem más, mint a meditáció során a transzcendálás megtapasztalása. (A halál megtapasztalása) tehát tiszta boldogság a megvilágosodottak, de a legnagyobb szenvedés a tudatlanok számára. Ez a különbség. Ez az oka annak, hogy a megvilágosodott ember mindig kész a halálra. Mindegy, hogy mi van. Az, hogy mindig kész a halálra, nem azt jelenti, hogy készül a halálra, hanem azt, hogy számára mindegy, mikor hal meg…”

(Maharishi Mahesh Yogi, Squaw Valley, 1968)

MAHARISHI:  „…When an ordinary man leaves his body it’s a very great pain. When a realized man leaves the body it’s the experience of greatest happiness-bliss. Why? Because the state of enlightenment comes by many times becoming unaware of the body. Metabolic rate comes to nil. Million times the metabolic state has come to nil.
And in that state what we had experienced? Bliss consciousness-during meditation. Because the state of enlightenment is the result of millions of times getting to that time of pure awareness, transcendental, that means physically the body comes to that restfulness, comes to that restfulness, comes to that restfulness. ….
During meditation the mind becomes finer and finer and finer, and then disassociates itself with the body. Prana also-that is breath-becomes finer and finer and finer and finer, and then eventually in the transcendental consciousness, disassociates itself with the body. So, senses: based on the finer aspect of the senses start function finer finer finer, finest aspect of the senses start functioning. And then the senses remain behind, the area of the senses remains behind and they are no more in the transcendental awareness.
What is happening during that: the prana is disassociating itself from the body, and the mind disassociates itself from the body, senses disassociating themselves from the body. All this disassociation of the subtle body, or the inner man, has been a habit. And the experience has been: when all these disassociate from the body, then bliss consciousness is the direct experience.
And therefore, as long as the machinery is functioning with the disassociation of these subtle aspects, the experience is that of pure consciousness or bliss consciousness. So the last experience that the body can give will be of bliss consciousness when the subtle body starts disassociating itself and drops off. This is the time of death. So the death of a enlightened man is just the same phenomenon of transcending and gaining transcendental consciousness.
Whereas in the case of others who have not experienced the inner man’s disassociation from the body — who have never experienced that — then it is a very terrible thing for the eyesight to disassociate itself from the eyes. It’s a very terrible thing for the sense of touch to disassociate itself from the hands. Like that. Very terrible experience of pain. Very great. For the sense of hearing to disassociate itself from the ears, from the whole machinery.
You can imagine how a man cries if his house is not insured [laughter]. If he is not hooked to safety, not insured. Then if the house begins to fall, and burns away. He cries out and sees that oh, what beautiful ceiling I made, with such great labor and such great love and this and this, and now it is falling off and falling off and falling off. Everything that he built so dearly and with such great love and joy and labor-all that is falling off. He starts crying at the fall of everything. Such a great pain at the time of death — for someone who has not known how to disassociate himself from his body.
And in TM, every time we get disassociated from the body, and that time the experience is bliss consciousness. Great experience. It’s like someone whose insurance is much greater than the value of the house [laughter]. When it begins to burn, he puts a little more petrol there [laughter]. He enjoys that. Because it is hooked to safety. So it’s no loss.
So the experience of death of an enlightened man, is the same experience of transcending when we meditate. So that is bliss to the enlightened and the greatest suffering to the ignorant. This is the difference. And that’s why he’s always ready to die. Doesn’t matter what. Always ready to die means: he is not ready to DIE, but he doesn’t mind dying anytime…”
Mi történik, amikor meghalunk?

„Kérdés: Mi történik, amikor meghalunk?

Maharishi: Semmi! Csak lecseréljük a gépezetet.

Kérdés: Az idegrendszer finomabb formáira…?

Maharishi: Finomra vagy durvára, lecseréljük a gépezetet. Ez a gépezet már nem működik: hagyjuk el és hozzunk létre egy újat! A halál csupán ezt jelenti. A halál egy mérföldkő elérését jelenti utunk során. Ez minden! A halál nem más, csupán egy mérföldkő… Azt jelzi, hogy az utunk során elértünk idáig és kész! Olyan ez, mint egy autó, amelyet 10 éve használunk… Szálljunk ki belőle, már nem működik. Üljünk be egy másikba, egy újba, és folytassuk az utunkat még nagyobb sebességgel. (Maharishi nevet)”

(Maharishi Mahesh Yogi, Risikés, 1967)

Q.: “What happens to death?”
MAHARISHI: “Nothing! It’s only changing the machine.
Q.: “To subtler forms of nervous system…?”
MAHARISHI: “Subtle or gross, it’s changing the machine. This machine doesn’t function, leave it off, create a new! That’s all about the death. Death marks the acceptance of a milestone in the journey. That’s all! Nothing else but one milestone… Up to here, finished! One car, it has worked for 10 years… Leave it off, it doesn’t work. Take another, new. Go ahead, [with] greater speed. [Maharishi laughs]

– Maharishi Mahesh Yogi, Rishikesh, 1967

Néhány ritkábban látott fénykép Maharishi Mahesh Yogiról

A fényképek megtekintéséhez kattintsunk ide.

Hogyan tehetjük kiegyensúlyozottá az étrendünket?

„… a meditáció egy nagyon pontos műszer, amely jelzi, hogy az étrendünk megfelelő-e vagy sem. Ha meditálunk már egy ideje és most valamilyen módon megváltozott az étrendünk, és ha e változás hatására javult a meditációnk minősége, akkor rendben van: kövessük ezt az étrendet!

De ha az étrendünk valamilyen módon gyengítené a meditációnk minőségét, a mantra finomabb állapotainak a megtapasztalása már nem annyira magával ragadó, nem annyira tiszta stb., mint eddig, ha gyakoribbá válnak a «belealvások», akkor ez jelzésértékű kell, hogy legyen számunkra. Kezdjük el kideríteni, hogy előzőleg mit ettünk, mi az, ami az elmúlt négy napban hiányzott az étrendünkből, és egészítsük ki az étrendünket azzal az étrendi elemmel.

Az étrendünk helyességét és megfelelőségét a meditációnk kell, hogy mutassa számunkra. Ha valami olyat kezdtünk el enni, amit eddig még nem fogyasztottunk, és ha a meditációs tapasztalataink tisztábbá és jobbá válnak, akkor ez az új étrendi elem bizonyosan megfelelő számunkra. Az étrendünket tehát a meditációs tapasztalataink tisztasága alapján tehetjük kiegyensúlyozottá.” (Maharishi Mahesh Yogi)

…and meditation is a very fine balance to see whether the diet is adequate or not. If we had been meditating so far and in some way our diet is changed and if it has improved the quality of our meditation, fine, that is our diet. 

And if it has in some way depleted the value of our meditation, the experiences of finer states of the mantra are not so charming, are not so clear, something, black outs are more, we should be alert. Start to find out what we were eating before, which is being missed now since the last four days, then we put that element in our diet. 

We must know the correctness and the suitability of our diet from meditation. If something new we have started to eat and if our mediations are clearer and better, then that thing has certainly suited us, it suits us. So, we can balance our diet on the basis of clarity of experience in meditation.

A nők helye és szerepe a világban

„A világ sorsa a nők kezében van. A nő a teremtő. A nő szép, vonzó, méltóságteljes és bölcs. Keze Isten kezében nyugszik. — A nő a teremtés csúcsán áll. Ez az ő helye és dharmája, és ezt soha nem szabad elveszítenie, mert ha elveszíti, akkor megjelennek a háborúk, a szenvedés és a kegyetlenség, mivel a nő mindezek ellentéte. A női idegrendszer természeténél fogva kifinomultabb és sokkal érzékenyebb. Ő az, aki először megérzi a jót, a tisztát, a csodálatosat, az istenit. A férfi természeténél fogva a durvább minőséget képviseli. Feladata, hogy helyt álljon a világban, ezért meg kell tudnia birkózni a stresszel. A nő egyensúlyozó, egyensúlyt  teremt a Természet egészében. Befogadja férje és gyermekei minden stresszét, és azokat nem hárítja át másokra. A stresszeket nem szabad áthárítania másokra. Az anya ölében gyógyírra lelünk: az anyag meggyógyítja a gyermek lelkét. Feladata, hogy segítse a férfit a magasabb tudatállapotok elérésében. Az összes nő kezében ott áramló anyai szeretet maga az Isten Anya. Nem szabad, hogy a nő túlzottan elfáradjon. Egész felépítése a finomabb értékeket célozza.” (Maharishi Mahesh Yogi)

The destiny of the world lies in the hands of women. Woman is the creator. She has beauty, charm, grace and wisdom. She has her hand in the hand of God. — Woman is at the top of creation. This is her place and her Dharma, and this she must never lose, for it she does, there will be wars, suffering and cruelty, because she is the opposite of all these things. The nervous system of a woman is by nature more refined and much more delicate. She is the first to sense the good, the pure, the beautiful, the divine. By nature, man is more gross. His position is to deal with the world, so he must be able to deal with stress. Woman is balance, a balance of all nature. She takes in all the stress of her husband and children and does not pass it on. Must not pass it on. Healing is in the lap of the mother; she heals the child’s soul. Her place is to see that man goes for higher consciousness. The love of mother that comes through the hands of every woman is Mother Divine. A woman should not get so tired. Her structure is for finer things.

Az örömteli cselekvés technikája

„Ezért annak a technikája, hogy minden tevékenységünk örömteli legyen az, hogy örömmel töltjük meg az elmét. Töltsük meg az elménket a véget nem érő óriási örömmel, itatódjon át az elménk az abszolút tiszta boldogsággal, és akkor minden tevékenységet, bármi legyen is az, maradéktalan örömmel fogunk végezni.” (Maharishi Mahesh Yogi)

Therefore, the technique of making all actions joyful is to bring joy to the mind. Fill the mind with that great happiness which knows no end, let the mind be saturated with absolute bliss and then the undertaking of any action, whatever it may be, will be performed in all joyfulness.

Isten

Isten az Abszolútnak a (relatív) világ felé fordított arca.

(Conversations with Maharishi, 1. kötet, 37. o.)

God is the face of the Absolute turned towards the world.

Maharishi a kundalíniről (1964)

„Az idegrendszer, az agy az a közeg, amelyben létrejöhet az egyetemes elme tükröződése. Az idegrendszer egy fizikai dolog. Az idegeknek, ereknek és sejteknek vannak felületes és vannak nagyon, nagyon kifinomult vonásai is az agyban. Az agy anyagi felépítésének legkifinomultabbnál is kifinomultabb rendszerét hívják kundalíni-erőnek. Ez az erő, ez a valami elvont, mégis megnyilvánult. Ez az absztrakt, egyetemes tudat és a tudat visszatükröző közegévé váló, konkrét agy között helyezkedik el. Ez a belső erő fejlődik az agyban, és összeköti az elvont elmét annak konkrét, működő szerkezetével, az idegrendszerrel. Ahogy ez fejlődik, ahogy ennek az erőnek a magva fejlődik, úgy fejlődik az agy is.”

Isten nem felügyeli az embereket... (2003. április 2.)

„Isten nem felügyeli az embereket: csináld ezt vagy azt, ne csináld ezt vagy azt. Nem, nem! Isten − Ő Isten: a galaktikus világegyetem irányítója. Egyetlen törvénnyel kormányoz, ez a törvény pedig a szabad akarat törvénye. Tégy, amit akarsz, és elnyered tetteid gyümölcsét. Ez minden. Saját magadat becsaphatod, de a Mindenható Intelligenciát, a világegyetem irányítóját, Isten világosságát nem tudod becsapni.” (Maharishi, Globális sajtókonferencia, 2003. április 2.)

Honnan jön a teremtés? (1999. október 18.)

Maharishi: A Véd a teljes tudást jelenti. Mindig a teljes tudással foglalkoztunk – ez az örök béke területe az örök dinamizmussal együtt. Ez a béke dinamizmus feletti győzelme és a dinamizmus béke feletti győzelme. Ez a folytonos győzelem, amit a mai napon ünneplünk – ez saját státuszunk szerkezete. A folytonos győzelem. Folytonos győzelem.

Látjátok? Ez egy olyan gyönyörű kép! Folytonos győzelem. A Véd a törvény, a természet örök törvénye, ami teremt. Hogyan teremt? Azért teremt, mert a Véd saját jogán teljes csend. Ezzel egyidejűleg viszont, teljes dinamizmus is. A csend és a dinamizmus között van a teremtés örök forrása. Olyan gyönyörű ez a kép! A teremtés örök megszületésének forrása az a forrás, ahonnan a teremtés örök irányítása történik. Ez jelenti a fejlődést, a fejlődést, a fejlődést.

Mit ünnepelünk a Győzelem Napján? (1999. október 18.)

Maharishi: Azzal, hogy megünnepeljük ma a győzelmet, mit ünneplünk? Az örök… nagyon figyeljetek! Az élet örök, teljes fényét. Az élet örök, teljes fényét ünnepeljük. Az élet fényét. Ezzel mit ünneplünk? A tudatlanság eltűnését. A sötétség eltűnését. Amikor a fényt ünnepeljük és amikor az élet örök fényét ünnepeljük, akkor az örökkévalóságot állandósítjuk, a megvilágosodást állandósítjuk. Ezt ünnepeljük ma! Van egy angol közmondás: a jó kezdet fél siker. Tehát miután megünnepeltük önmagunkat az idő és a tér végtelen területén, ami örök, kifejezve létezésünk és intelligenciánk teljes területét, kifejezve ezt mai ünneplésünk hullámain át, mindent ünneplünk, ami csak létezik. Mindent ünneplünk, ami csak létezik. A tudás végtelen mezejét ünnepeljük, az erő, az energia, az intelligencia végtelen mezejét. A mindenható Isten kegyes természetét ünnepeljük. A teljes tudományt és technológiát ünnepeljük. A teljességet ünnepeljük, az átmától a Védig, a testig, a visváig, az egész világegyetemet. Mindez micsoda? Ezek nem a különbözőségek értékei, hanem a folytonosság értékei, a folytonosságé. Nem olyanok, mint a lépcsőfokok, hanem mint egy mozgólépcső. Átmá, Véd, test, a fiziológia, visvá, a teljesség. Tehát az örökkévalóság felé emelkedünk fel. Ez a Győzelem Napja.

A Győzelem Napja és a Rik Véd mandaláinak kapcsolata (1999. október 18.)

Maharishi: A Purusa az az alkotóelem, mely teljesen csendes. A prakriti, az Anyatermészet kilenc napja – ezek a dinamizmus kifejeződései. Ma a Purusát ünnepeljük, ami az örök csend, teljesen éber, amely minden életben – legyen szó bármilyen életről is, a legkisebbtől, a legfejletlenebb élettől egészen a fejlett életig – minden életben az intelligencia, a transzcendentális intelligencia ugyanaz, minden életben. Ezt nevezik a tizediknek. A tizedik jelentősége a Rig Véd tizedik mandaljában van. A Rig Véd tíz mandalból áll. A mandal egy kör, kör, kör… Kilenc kör, tíz kör… Az első kilenc kör a dinamizmusra vonatkozik, a tizedik pedig… amikor leírjuk a tízes számot, akkor van egy egyes és a nulla. Lenullázzuk az egyest. Az egy a dinamizmus, aztán lenullázzuk a dinamizmust és ott a tizedik. A tizedik mandal tehát, a Purusa mandalja. Vigján majójám purusa. Ez a Purusa teljes mértékben tudomány. A technológia pedig ezen a tudományon belül van. Ez az önviszonyuló dinamizmus.

Kumbha Mela, 1966: „Különbség a Kozmikus és az Istentudat között”

Maharishi: Az Istentudat a teljes megvilágosodás állapota. Nem a tudatlanság hanem a megvilágosodás állapota, mert az ember ekkorra már tudja, hogy saját önvalója örök, változatlan, az aktivitás területe pedig örökké változó. Az ember erre tapasztalatból jött rá. Ez tehát a tudás állapota, nem a tudatlanságé.

Kérdés: további kérdés ugyanattól a személytől, de érthetetlen.

Maharishi: Igen, igen. A Kozmikus Tudat a tudás állapota. Ez a tudás az Istentudatban éri el beteljesedését. (nevetés) A tudás a beteljesedését az Istentudatban éri el. A tudás… a tudás azt jelenti, hogy tudjuk, hogy igen, ez az abszolút, az pedig a relatív. Az élet két összetevőjét – a relatívot és az abszolútot – teljesen megismerjük a Kozmikus Tudat állapotában. Teljesen megismerjük, ezért ez a tudás állapota. Ezzel azonban a tudás még nem teljesedett be. A tudás a beteljesedését az Istentudatban éri el. Ez korábban is tudás, de nem teljes tudás. Elegendő tudás ahhoz, hogy az ember megszabaduljon.

Kérdés: érthetetlen rövid kérdés

Maharishi: Igen, ez nagyjából kijelenthető, de nem hívjuk tudatlanságnak.

K: Ismét érthetetlen kérdés.

Maharishi: Igen, ez teljes tudás. De ezt a teljes tudást még be kell teljesíteni.

K: Mitől teljesedik be? A szeretettől, a teljes odaadástól?

Maharishi: Igen. Igen.

K: Hogyan jutunk el egyikből a másikba? A Kozmikus Tudatból az Istentudatba?

Maharishi: Mire kifejlődik a Kozmikus Tudat, az elme hozzászokik az élet mennyei területéhez. Ennek a mennyei területnek a nagyszerűsége eluralkodik az elmén. Ezen a területen különböző istenek, istennők vannak. Ilyen az élet mennyei területe. Ez lehengerli az ember tudatát. Ez kezd el meghatározóvá válni még akkor is, amikor az elme kijön az ébrenléti tudatállapotba, álmodó vagy alvó állapotba. Ez tehát, az abszolút tudattal együtt az Istentudatot alkotja.

K: érthetetlen kérdés a vár hasonlattal kapcsolatban.

Maharishi: Akkor a vár kincstára keríti hatalmába az embert. Elfoglalod a várat, aztán pedig úrrá lesz rajtad a vár kincstára. A mennyei terület érzékelése a ragyogás területén a meditáció közben a vár kincstára.

K: Ez a terület valamilyen mértékben szubjektív?

Maharishi: Nem, egyáltalán nem szubjektív. Teljesen objektív.

K: Teljesen valós? Nem mi próbáljuk elképzelni csupán?

Maharishi: Nem, nem. Ha ilyen dolgokról kezdünk el gondolkodni, az hallucinációhoz vezet, mentális hallucináláshoz, aminek semmi köze az élet valóságához. Ezért maradunk a lehető legtávolabb a gondolkodástól. Hagyjuk, hadd jöjjön az élet, éljük és élvezzük. Ennyi az egész.

Kumbha Mela, 1966: „A mennyei állatok és Busund”

Kérdés: Tegnap este nagyon furcsa dolgot mondtál, hogy a mennyei területen állatok is vannak. Ez hogyan lehetséges?

Maharishi: Úr Siva egy bika hátán megy. Visnu pedig valamilyen páva féleségen jár. Ezek a lények olyanok, mint a lovak az emberek számára, idomítva vannak. Mivel világuk természete mennyei, ezért legyen ott bármi is, annak is mennyeinek kell lenni. Minden, ami ott van, mennyei. Még ezek az állatok is.

K: Ezek akkor valóban, intelligens lények?

Maharishi: Nagyon is.

K: Nem hétköznapi állatok?

Maharishi: De, állatok, állatok. Állatok.

K: Igen, de akkor rájuk is vonatkozik az állatok azon törvénye, melyet említettél, hogy az állatoknak nincs annyira kifejlett idegrendszerük, hogy elérhetnék a Kozmikus Tudatot? Az embereknek viszont olyan idegrendszerük van, és az emberek feletti lényeknek is van, de ők azért nem használják, mert túl nagy boldogságban élnek. Ezek közül melyik kategóriába esnek ezek az állatok? Szerintem ezeknek a mennyei állatoknak jobban kifejlett idegrendszerrel kell rendelkezniük, mint amilyen az embernek van.

Maharishi: Van egy varjú, egy varjú, aki örökéletű. Nem hagyja el a testét. Úgy döntött, hogy megtartja a testét, mert ebben a testben érte el a megszabadulást, ebben jutott hozzá a bölcsességhez. Egy varjú testében érte el a megvilágosodást. És valahol, valamelyik világban ott ül. Egy varjú…

K: Ez benne van a dzsaiminista filozófiában is, ez az örökéletű varjú.

Maharishi: Igen. És sok-sok szent, bölcs és angyal megy el hozzá és konzultál, amikor bármilyen kétségük merül fel az élettel kapcsolatban. Ő pedig mindent elmond. Busundnak hívják. Busundnak.

K: Úgy tűnik, hogy más kultúrákban is jelen vannak ezeknek a régióknak a tapasztalatai.

Maharishi: Alapvetően az igazság egy és ugyanaz.

K: De a modern világban az a nézet uralkodott el, hogy mindez csupán babona…

Maharishi: Igen, babona, hit, vakhit és hasonló… De minden kultúra valósága az életnek ezen ismerete. Az élet különböző szintjei.

K: Az öt Istenről beszéltél Maharishi. Mi van a hét sugárral? Hogyan kapcsolódik egymáshoz a hét sugár és az öt mennyei, legmagasabb Isten?

Maharishi: Nem tudok ezekről a sugarakról. Mik ezek?

K: Az egyik egy sárga sugár, például Jézusnak sárga glóriája volt a feje körül. Úgy mondják, hogy ő egy bizonyos sugárban született meg. Minden ember bizonyos sugárral születik az a könyv szerint, melyet olvastam. Azt hiszem hét ilyen sugár van.

Maharishi: Szerintem most menjünk és pihenjünk egy kicsit, öt órától pedig meditáljunk. Meditáljunk öt órától.

Kumbha Mela, 1966: „Hol van az élet valósága?”

Kérdés: A hölgy azt kérdezte, hogy nagyobb-e az összhang az Istentudatban, mint a Kozmikus Tudatban? Azt mondják, hogy a Kozmikus Tudatban a relatív és az abszolút közötti összhang már abszolút megvalósult. Ez már teljes összhang.

Maharishi: Nem! Pont ellenkezőleg! Az összhang százszázalékig hiányzik! (nevetés)

K: Az egyik támogatja a másikat, közben többen beszélnek.

Maharishi: A kettő együtt létezik, de külön-külön léteznek együtt. Az egyik teljesen különáll a másiktól. Ezért mondjuk, hogy együtt-léteznek.

K: Ez jelenti az összhangot. Az Egységben nincs különállás. Az az összhangban lévő közös létezés.

Maharishi: Együtt vannak. Az is lehet, hogy ellenségekként vannak együtt. Az egyik teljesen külön áll a másiktól. A kettő között nincs kapcsolat. Csak a tudatlanság állapotából nézve tűnik a kettő összhangban lévőnek. Ekkor az egyik nem található, csak a másik marad. Ez van a tudatlanságban.

K: Azt mondtad, az egyik támogatja a másikat, Maharishi. Azt mondtad korábban, az elején, amikor erről beszéltél… a többi érthetetlen.

Maharishi: Az élet természetes állapota, hogy bár jellemzőit tekintve mindkettő eltér a másiktól, tökéletes összhangban vannak egymással. Együtt léteznek. Az egyik áthatja a másikat. Ily módon megfelelő az összhang köztük. De abban az értelemben véve, hogy jellemzőiket tekintve az egyik különáll a másiktól – az abszolút sohasem változó, a relatív pedig örökké változik – jellemzőiket tekintve, mivel a kettő teljesen eltér egymástól, ezért azt mondhatjuk, hogy teljes, százszázalékos ellenségeskedésben élnek együtt egymással.

K: A valódi összhang az Egység.

Maharishi: Valódi összhang akkor van, amikor nem található többé a kettő, hanem a kettő egyként létezik.

K: Ez lehetséges egyáltalán? Bele tud olvadni az egyik a másikba?

Maharishi: Ez a helyzet. Ez a helyzet a levél és a nedv között. A levél és a nedv között. A nedv teljesen megnyilvánulatlan. A levél viszont teljesen megnyilvánult. Ha szemügyre vesszük a levél valóságát, azt látjuk, hogy annak egyetlen rostja sem más, mint nedv. Ha pedig nedv, akkor nem megnyilvánult. Minden megnyilvánulatlan, mégis létrejön a megnyilvánult. A nedv is létezik, a levél is létezik, a levél pedig nem más, mint a nedv. Akkor vajon honnan jön elő a levél? Ez a teljes összhang a teljes ellenségeskedés állapotában. Ez az élet természetes állapota. Ezért mondják, hogy ez is teli, az is teli. Az élet valósága két egymásnak ellentmondó állítás között van. A levél nem más, mint nedv. A nedv pedig nem más, mint a levél. Nem más, mint a levél. Az egyik ellentmond a másiknak. Az ellentmondás két ellentétes pólusa között, ennek az ellentmondásnak a valóságában van az élet állapota. Az élet valósága, illetve az élet valósága két állítás ellentmondásában rejlik: hogy az élet ez, és hogy az élet az. Ez és az. Az ’ez és az’ között van az élet állapota.

K: Nem igazán értem ezt.

Maharishi: Tessék?

K: Nem igazán értem.

Maharishi: Az élet… az élet az abszolútból és a relatívból áll. Az abszolútból és a relatívból. A relatív mindössze – azt mondhatjuk – az élet látszólagos vonása, míg a valóságban az abszolút hatja át a relatív minden vonását. Ha tehát a relatív minden vonását az abszolút hatja át, akkor hol a relatív? Ez mind csupán az abszolút. Ez csupán az abszolút – ez az állítás is igaz. Ugyanakkor azonban ez is, a relatív is – ez az állítás is igaz. Ezért van az élet a két állítás között, hogy ez is teli és az is teli, ez is teli és az is teli. Ez két egymásnak ellentmondó állítás, ellentmondanak egymásnak. Ha az egyik teli és ez az élet, akkor hogyan lehetne a másik is élet és az is teli? Ennek az ellentmondásnak a valósága az élet területe.

Kumbha Mela, 1966: „Az egyéni és a kozmikus elme”

Maharishi: Vessetek egy pillantást arra az elmére, mely az egész teremtést irányítja! A teremtésben minden külön áll minden mástól és minden fejlődik, fejlődik. Az élet sokasága… a teremtésben az élet különböző formái vannak jelen és minden élet fejlődik, fejlődik és fejlődik. Minden élet egy adott módon fejlődik, meghatározott rendben. Létezik egyfajta automatikus gépezet, ami az egész világegyetemben jelen van. Ez irányítja a teremtést, a teremtés és a fejlődés folyamatát. Mindent. Ez a mindenható, mindentudó elme, ami mindent tud, a mindenütt jelenlévő intelligencia szintjén van, az abszolút intelligencia szintjén. Amikor az egyéni elme összhangba kerül ezzel az abszolút intelligenciával, akkor közvetlenül összhangba kerül a kozmikus elmével, amely az egész teremtés automatikus működéséért felelős. Amikor az egyéni elme összhangban van a kozmikus elmével, akkor automatikusan a kozmikus célt szolgálja. Automatikusan életet támogató hatást hoz létre minden számára a teremtésben. Tehát az elme lehetőségeinek teljes kihasználása a gyakorlati szinten azt jelenti, hogy az egyéni elmét közvetlen összhangba kell hozni a kozmikus elmével. Csak így, az ilyen elme képes automatikusan a fejlődés célját szolgálni.

Kérdés: valamilyen szervezési kérdés merül fel, de nem érthető

Maharishi: Az ilyen elme… ahogy tudjátok, összhangba kerülni a kozmikus elmével egyszerű. Ez a Spirituális Megújulás Mozgalmának a dicsősége, hogy az egyéni elme könnyen összhangba kerül a kozmikus elmével. ismét valamilyen szervezési kérdés, Maharishi máshová akar ülni.

Maharishi: Nem akarom, hogy az épülettel szembe üljetek… nem, én ide ülök arccal erre. Tehát az összhangot az egyén és a teremtés, a természet vagy a világegyetem között azáltal nyerjük el, hogy az elmét elvisszük a lét területére. Ezt az összhangot pedig úgy tudjuk állandósítani, hogy örökre megalapozzuk az elmét a létben. Az elme örökre történő megalapozása a létben a Kozmikus Tudat elnyerése, amikor az elme sohasem jön ki a lét teljességéből. Tehát a Kozmikus Tudat elnyerése az egyéni élet és a kozmikus élet közötti összhang megteremtésének, az egyéni elme és a kozmikus elme vagy egyetemes elme közti összhang megteremtésének közvetlen módja.

Kumbha Mela, 1966: „Az egyéni és a kozmikus prána”

Maharishi: Tehát a meditáció ugyanezen folyamatán keresztül a fizikai gépezet pihenéshez jut. A pihenés hatásán túlmenően létrejön még a fiatalítóhatás is. Ezt a fiatalítóhatást pedig az hozza létre, hogy az egyéni prána összhangba kerül a kozmikus pránával. Az egyéni elme összhangba kerül a kozmikus elmével.

Mi a kozmikus prána szintje? Meditáció közben a légzés egyre lassabbá, lassabbá és lassabbá válik és egyre kifinomul, egyre jobba kifinomodik. Egyre finomabbá és finomabbá válik. Végül pedig olyan finommá válik, hogy többé már nem is érezzük. Amikor eljut a légzés arra a szintre, hogy sem befelé sem kifelé nem áramlik, akkor elérkezett a mindenütt jelenlévő lét szintjére. A prána ezen szintje a kozmikus prána szintje, amely a teremtés minden aktivitásának alapja. A prána ezen szintje már nem aktív. Ez a prána csendes szintje. Ez a transzcendentális, mindenütt jelenlévő lét szintjén van. Ez a mozdulatlanság állapota. Ez a kozmikus prána.

Kumbha Mela, 1966: „A jó és a rossz”

Maharishi: Tudjátok, van, amikor elmegy egy ember mellettünk és egyből vonzódást érzünk iránta. De ha egy másik ember megy el mellettünk, tőle visszakozunk. Mi ez? Minden ember maga körül hordozza saját típusának hatását, saját típusáét. Minden embernek saját légköre van maga körül. A légkör természete bizonyosan az ember természete. A jó ember jó légkört hordoz maga körül. A rossz ember rossz légkört hordoz. Tehát a légkör teljes kihasználása azt kell, hogy jelentse, hogy minden, ami környezetünkben van jó, szívélyes kapcsolatban áll velünk. Ez azt jelenti, hogy az egyénnek megfelelő összhangban kell lennie a környezetével. A természetben mindenütt jelen van az adok-veszek törvénye. Ahogy vetsz, úgy aratsz. Adok-veszek. Azt mondják, a hatás-ellenhatás megegyező. A hatás megegyezik az ellenhatással vagy fordítva, az ellenhatás mindig megfelel a hatásnak. Ha tehát az ember életet támogató hatást hoz létre környezetében, akkor életet támogató hatást kap tőle. Ha viszont életet károsító hatást hoz létre a környezetben, akkor életet károsító hatást is kap. Az élet az adok-veszek elven működik. Az adok-veszek elven. Ez az élet fizikai szintjén van. Tisztán a fizikai szinten. Semmi köze az elméhez, a lélekhez, semmi köze hozzá. Ez tisztán fizikai dolog. A rezgések, melyeket gondolatainkon, beszédünkön és cselekvéseinken keresztül kisugárzunk, a rezgések, melyeket gondolatainkon, beszédünkön és cselekvéseinken keresztül kisugárzunk – ezek fizikai természetűek. Amikor beleütköznek különböző dolgokba, itt-ott, amott, akkor valamilyen hatást hoznak létre. A hatás kétféle lehet: jó vagy rossz. Életet támogató, vagy pedig életet károsító.

Ahogy bedobunk egy követ a tó vizébe, hullámok keletkeznek. Elérik a partot a végén. Lehet, hogy teljesen erőtlenné, gyengévé válnak, de még így is, beleütközve a partba, a homokszemcséket vagy elnyomják az ellenkező irányba, vagy erre húzzák őket. Létrejön valamilyen hatás. Ugyanez a helyzet, amikor beszélünk. Rezgéseket bocsátunk ki. Hullámokat hozunk létre a légkörben. Mindegyik hullám beleütközik mindenbe, itt is, ott is, amott is. Beleütközve mindenbe, valamilyen hatást kelt. A hullám természetén múlik, hogy a hatás életet támogató, vagy életet károsító. A hatás azonban bizonyosan létrejön. Vajon ki tudná meghatározni, hogy melyik hatás életet támogató és melyik életet károsító? Ki tudná megmondani, hogy amikor kiejtem azt a szót, hogy dumm-dumm-dumm, és létrejönnek a rezgések, nekiütköznek a falnak, az ágaknak, a leveleknek, a Gangesz vizének, az égnek, a Napnak, a Holdnak az egész galaxisnak, a csillagoknak… Létrejön valamilyen hatás. Nagyon nehéz az emberi intellektusnak eldöntenie, hogy vajon életet támogató vagy életet károsító hatás jön-e létre. Ki tudna rájönni, hogy egy adott szó rezgései a levél életét megkárosították vagy pedig javítottak rajta? Tehát az intellektus, a megértés szintjén nehéz a mélyére hatolni annak, hogy az ember jó vagy rossz hatást hozott-e létre. Az emberi intellektus túl kicsi ahhoz, hogy megmérje azt a végtelen mennyiségű hatást, melyet minden gondolatán, beszédén és cselekvésén át létrehoz. Tehát mi történik? Mi legyen a kritérium? Mi legyen a jó és a rossz kritériuma? Ha nem az intellektus, akkor vajon mi?

Ahhoz, hogy meghatározzuk mi legyen a jó és a rossz kritériuma, elemezzük a természet működését! Az egész teremtés a fejlődés irányába halad. Folytonos a változás, állandó a változás, változás, változás… a változás folyamatán keresztül a teremtésben minden egyre jobban és jobban fejlődik. Tehát a természet erőinek egész áramlata a fejlődés irányába halad. Minden, ami segíti a fejlődés folyamatát jónak nevezhető. Mindent, ami károsítja a fejlődés folyamatát könnyen a rossz dolgok kategóriájába sorolhatunk. Van a jó és a rossz. Ami segíti a fejlődést, az jó. Ami pedig ront a fejlődésen, az rossz. Na most, hogyan lehetne az ember minden gondolkodása, beszéde és cselekvése életet támogató? Hogyan támogathatja a fejlődés folyamatát? Hogyan? Csak úgy, ha az elme összhangban van a teremtés alapjával. Ha az elme, eggyé válik a teremtés legvégső alkotóelemével – a teremtés legvégső alkotóelemének az intelligenciát találtuk, a tiszta intelligenciát vagy Tiszta Tudatot, a tiszta létet – tehát ha az elme összhangban van a léttel, akkor… a lét az élet azon szintje, ami az egész teremtés és fejlődés alapját képezi. A lét az élet azon szintje, ami az egész fejlődés és teremtés alapját képezi. Az elme, mely összhangban van a léttel, természetes módon úgy reagál, hogy az a fejlődés folyamatának segítségére van.

Kumbha Mela, 1966: „A környezet reakciója”

Kérdés: A tökéletes egészség azt jelenti, hogy elérjük a teljességet? Addig csak annak fokozatai vannak jelen?

Maharishi: Addig az egészség javulása történik, minden alkalommal. Javul az egészség minden alkalommal. És nem kell hozzá sok idő. Már ez alatt a három-négy-öt év alatt is elkezdtétek érezni, hogy a Természet reagál a szükségleteitekre. És ezért nem kell semmit tennetek. Érzitek, hogy a környezet természetes módon nagyobb összhangban van és megjelenik a támogatás. Erről van szó. Ez csupán egy technika. Reggel, este meditálunk és napközben aktívak vagyunk. Ez csak egy technika a sikeres élethez.

Kérdés: Az ember változik vagy a Természet reakciójáról van szó?

Maharishi: Mindkettő megtörténik. Mindkettő megtörténik. A külső élet megváltozik, ahogy változik arra a reakciónk, mivel mi vagyunk a központban. Én hozom létre saját környezetemet. Nem okolhatom a környezetemet. A környezet reagál szándékomra, cselekvéseimre. Nem állíthatom, hogy a másik ember rossz, hogy a másik rossz, a másik rossz, hogy olyan sok rossz dolgot tett velem… Egyszerűen nem mondhatom ezt. Az az ember rossz, de nem minden vonását tekintve rossz. Ha teljesen rossz lenne, akkor mindenkihez rossz lenne, viszont másoknak a barátja. Másoknak a barátja. Csak addig rossz hozzám, amíg az én bennem lévő rossz rajta keresztül jön ki. (Maharishi nevet) Holnap barátommá válik és valami jót hoz el nekem. Tehát…

Kérdés: Az Anyatermészet…

Maharishi: Az anya mindig jó… az Anyatermészet mindig jó.

Kérdés: Ez Isten mindenható természete? Ez Isten természete?

Maharishi:  Isten, mindenható, amennyire csak mindenható tud lenni. Hatalmas méretű a teremtés. Mennyi világból és a többiből áll… naprendszerekből és a többiből… és minden nagyon nyugodtan, összhangban történik, és automatikusan. Egy nagy számítógép működik e mögött. Hatalmas. Azt mondjuk rá, hogy mindenható intelligencia. Nem tarthatjuk kevesebbnek, mint mindenhatónak, hiszen mindenre képes. Van egyfajta rendszer a teremtésben. A mangófa csak mangót terem. A guávafa csak guávát terem. A teremtésben nincs baleset. A kormányzás teljesen tökéletes. Mindenható. Ezért törekszünk arra, hogy ezzel a mindenható természettel lépjünk kapcsolatba. Nézzétek, az a helyzet, hogy nagyon sokan félrevezethetik a kormányzat embereit, kibújhatnak a törvények alól, szembeszállhatnak velük, de mégsem kapják el őket. De senki sem menekülhet el a Mindenható kormánya elől. Mindenképpen elnyeri a büntetését így vagy úgy, akárhogy is. Ez az oka annak, hogy minden vallás előírja mit tegyen az ember és mit ne, hogy mit tegyen és mit ne. Az élet tisztaságát hangsúlyozza minden vallás. Ez mind arra való, hogy életünk összhangba kerüljön a természettel… a természettel. Automatikusan. Jót teszünk másokkal, segítjük felebarátunkat, segítjük felebarátunkat, jót teszünk másokkal, és a jó automatikusan visszatér. Nem kell semmit tenni… Ha valami rosszat teszünk és úgy érezzük, hogy megbosszultunk valamit, akkor egy másik irányból a természet megbosszulja ezt rajtunk. Nem tudunk róla, de jön majd valami valamilyen irányból. Ez tisztán a fizikai szinten van.

1961, India: „Isten” (egy történet a Sankarácsárjától)

Az alábbi történet nem Maharishitől származik, hanem a Sankarácsárjától, akit Maharishi hívott meg az ásramba. A Sankarácsárja nagy örömmel tett eleget a meghívásnak, naponta kétszer találkozott a TM-tanárképző tanfolyam résztvevőivel. A napközbeni találkozók formálisabbak voltak, az estik pedig valamelyest „lazábbak”. Maharishi nagy örömmel és nagy pontossággal fordította a Sankarácsárja szavait, és a beszámolók szerint már akkor nevetett örömében a Sankarácsárja nagyszerű válaszain, mielőtt lefordította volna őket hindiről angolra. A Sankarácsárja szinte gondolkozás nélkül válaszolt a kérdésekre és igen egyszerű, de mégis teljesen átfogó válaszokat adott az élet nagy kérdéseire. Néha példatörténeteket mondott el válaszként, az alábbi is ilyen. Ez tulajdonképpen egy tanmese, amelyet az élet sok területén hasznosíthatunk. Íme:

Egy ember elment egy tanítóhoz, hogy megkérdezze őt Istenről. „A lehető legegyszerűbb módon fogok válaszolni a kérdésedre, három szóban – Isten mindenütt jelenlévő.” Elégedetten – mivel most már mindent tudott – az ember elment. Ahogy ment az úton, látta, hogy jön vele szembe egy elefánt, hátán az elefánt hajtójával. Ezt gondolta magában: „Isten mindenütt jelenlévő, jelen van az elefántban, jelen van bennem is; vajon, hogy tehetne kárt Isten Istenben? Megyek tovább az elefánttal szembe!” Ahogy közeledett az elefánt felé a hajtó először csak megkérte őt, hogy térjen ki az elefánt útjából, később pedig már rá is kiabált. De az ember így felelt: „Nem, Isten ott van az elefántban, Isten ott van bennem is, nem térek ki az elefánt elől.” Amikor odaért az elefánthoz, az felkapta az embert az ormányával és áthajította az út másik szélére, ahol földet zúzódásokkal és sebekkel ért földet. Amikor valamelyest felépült, visszabicegett a Tanítóhoz és ezt mondta: „Megpróbáltam annak megfelelően cselekedni, ahogy tanítottad, de nézd csak, mi történt velem!” A Tanító ez felelte: „Mondd el sorjában, ami történt!” Az ember elmesélte a történetet, mire a Tanító ezt válaszolta: „Teljes mértékben meg kell, hogy értsd, amit mondtam, mielőtt cselekszel! Teljesen igaz, hogy Isten mindenütt jelenlévő – Isten ott van az elefántban, Isten ott van benned, Isten ott volt az elefánt hajtójában is, aki szólt neked, hogy térj ki az elefánt útjából. Te viszont ellenkeztél Istennel és megkaptad, amit érdemeltél!”

Kumbha Mela, 1966: „ A mindenható Természet támogatása és annak feltétele”

Maharishi: Eszközzé válunk a Természet kezében és akkor élvezzük a mindenható Természet támogatását. Tehát egyéni életünk többet nyer, mint a Természet mindenható élete, mint a Természet mindenható élete. Többet nyerünk vele, mert saját kívánságaink, törekvéseink nyerik el a mindenható Természet támogatását. Mi az idő és tér között létező apró lények, nem tudunk olyan mértékben segíteni a Természetnek, amelyet valódi segítségnek lehetne nevezni, mivel a Természet egy mindenható, mérhetetlen erő. Mi többet kapunk, nagyokká válunk. Ahelyett, hogy aprók maradnánk, nagyokká válunk. Ugyanaz az apró ember, aki dolgozik itt-ott, majd elnök lesz belőle. Naggyá válik. Az ember ugyanaz az apró ember, de ereje megnő. Jobban lesz képes irányítani. Ez történik a meditáció rendszeres gyakorlásával. Az elme elnyeri a lét nagyszerű állapotát, majd annak támogatásával jön ki. Ezt az egy dolgot tehát sohasem szabad elmulasztani, elfelejteni, hogy az egyén beteljesedését az életben, minden lehetőség fejlődését és a mindenható Természet támogatását – mindenhez, amit elnyertünk – az elme legtermészetesebb tendenciáján keresztül jutunk hozzá. Az élet ilyen természetes állapotával semmi oka annak, hogy az élet boldogtalan legyen. Abszolút semmi oka. Abszolút semmi oka. Ez az előnye annak, hogy tudjuk, mi az élet. Ez az előnye annak, hogy tudjuk, mi az élet. Tudjuk, hogy az élet tele van az egyén felépítésével, a Természet mindenható ereje pedig kezünk ügyében van, hogy használhassuk. Nem azért, hogy használjuk. Nem kell használnunk a mindenható Természetet, hanem rendelkezésre áll az automatikus használatra.

Ilyen a Természet automatikus segítsége. Nem kell kérni, tenni semmit ahhoz, hogy szert tegyünk a Természet támogatására. Ez csupán egy törekvés, amit a mindenható Természet törekvése gyorsan visz véghez. Erre szokták azt mondani, hogy ki kell érdemelned, amire vágysz. Ha egyszer kiérdemeltük… és azáltal érdemeljük ki, hogy teljes mértékben hasznosítjuk életünk minden területét. Hasznosítjuk életünk minden területét: a mentálisat, a fizikait, a spirituálisat, az élet minden területét. Ha egyszer elkezdjük teljes mértékben hasznosítani egyéni létezésünket, akkor megjelenik a határtalan Természet, hogy támogasson minket.

„Segíts magadon, Isten is megsegít!” Magunkon segíteni azt jelenti, hogy mindent a felszínre hozunk, ami bennünk van. Ha képesek vagyunk segíteni önmagunkon, ha képesek vagyunk a felszínre hozni azt, amik vagyunk teljes mértékben, akkor a Természet ereje rendelkezésünkre áll, hogy támogasson. „Segíts magadon, Isten is megsegít!”

Kérdés: Ez csak akkor van, amikor az Anyatermészetnek engedelmeskedünk.

Maharishi: Csak akkor van, amikor igazak vagyunk önmagunkhoz. Nem az Anyatermészethez kell igaznak lennünk. Csak magunkhoz kell igaznak lennünk. Hogy igazak vagyunk önmagunkhoz, azt jelenti, hogy amikor beszélünk, akkor a beszédet teljes mértékben támogatnia kell a létnek. Ekkor igazak vagyunk magunkhoz. Máskülönben kispóroljuk a létet. A Létet távol tartjuk a beszédtől és így a beszéd gyenge. Ekkor nem vagyunk igazak beszédünkben. Alaptalanul beszélünk. Ha cselekvésünket, a cselekvés területét, az érzékszervek területét nem támogatja a lét, akkor életünk értékes részét visszatartottuk, megspóroltuk és nem tártuk azt fel az élet külső, felszíne számára. Azt jelenti, hogy a cselekvés teljes, külső területe alaptalan. Azt jelenti, hogy nem vagyunk igazak cselekvésünkben, mivel nem megalapozottan cselekszünk. Nem vagyunk igazak cselekvésünkben. Ugyanígy, igaznak lenni önmagunkhoz azt jelenti, hogy életünk összes különböző alkotóeleme megfelelő összhangban van és minden törekvésünk, minden cselekvésünk számára megfelelő a hozzáállásunk. Ekkor igazak vagyunk önmagunkhoz és ebben az állapotban a mindenható Természet teljes ereje kezünkben van, hogy automatikusan hasznosításuk. Az a gyönyörű ebben, hogy semmit nem kell tennünk azért, hogy használjuk. Nem. Csak saját lábunkon kell állnunk. Az élet lába pedig a lét. Amikor életünk saját lábán áll – vagyis megvan alapozódva a létben – akkor minden oldalról támogatást kapunk. De ha nem tudunk megállni a saját lábunkon, akkor állandóan másoktól függünk.

Ahhoz tehát, hogy elnyerjük a mindenható Természet támogatását, minden törekvésünket támogatnia kell létezésünk minden vonásának. Ha nem nyerjük el saját, egyéni életünk különböző vonásainak támogatását, akkor hogyan érdemelhetnénk meg a mindenható Természet támogatását?

Kérdés: Nem számíthatunk rá?

Maharishi: Egyszerűen nem várhatjuk el. De ha várjuk is, várakozásunk hasztalan lesz. Soha nem teljesedik be. Az a helyzet, hogy az üzletember, aki nem fekteti be összes vagyonát az üzletbe, nem nyerheti el az egész üzletben rejlő hasznot. Ha egy milliomos tízezer rúpia hitelt akar felvenni, akkor azt mondják neki, hogy van elég pénze, hiszen milliomos. Megkérik, hogy vegye elő a millióit és akkor a bank is hozzátesz egy-két milliót. De ha visszatartja saját egymillió rúpiáját és csak pár ezret akar kérni, akkor vajon ki adna neki? Senki.

Amikor az ember teljesen kint van, de még vannak tartalékai önmagán belül, elő kell, hogy hozza, amije van, ha még nagyobb eredményre vágyik. Ha az ember kimerülésig mindent a felszínre hozott, ezért a léte támogatja a gondolatokat és a cselekvéseket és már semmi más nincs egyéni életének hatókörében, amit ki tudna hozni az aktivitás területére, akkor következik a mindenható Természet ereje a támogatásban. Ha nem hoztunk mindent teljes mértékben a felszínre, és nagyobb támogatásra van szükségünk, akkor hozzuk azt elő saját magunkból! Ha nem képes az ember saját magából előhozni, ami önmagán belül rejlik, akkor képtelen lenne hasznosítani, amit adnak neki. Milyen bizonyíték van arra, hogy a mindenható Természet támogatását hasznosítani tudná? Ha az ember nem képes saját tartalékait hasznosítani, akkor ez bizonyíték a mindenható Természetnek, hogy nem érdemli meg, hogy kívülről még többet kapjon.

Kumbha Mela, 1966: „A szanjászik technikája”

Kérdés: De a szanjászi is eléri a megelégedettség állapotát. Az élete… a többi érthetetlen.

Maharishi: Igen, a szanjászik nem rendelkeznek az élet teljes értékeinek előnyével. Tagadják az élet fizikai területét. Tagadják. A tagadás… nem. A szerzetesi élet alapja az, hogy az anyagi világban lévő elfoglaltságok ellehetetlenítik a tökéletesség elérését az életben. Viszont a Spirituális Megújulás Mozgalom szemszögéből ezt nem tudjuk elfogadni.

K: Az csak egy metódus.

Maharishi: Nem egy metódus, hanem az élet helytelen felfogása. Az élet helytelen felfogása, azért mert, azért mert, azért mert… a megoldás arra, hogy a ruhában a festék tartósan megmaradjon, az, hogy be kell mártani a festékbe, majd ki kell akasztani a Napra. Hagyjuk, hadd fakuljon ki a festék, amennyire csak tud. Utána megint bemártjuk a festékbe, majd kitesszük a Napra. Tehát az, hogy kitesszük a Napra, szintén a festék tartóssá tételének egyik lépése. Ha nem engeded, hogy kifakuljon a festék, akkor azt gondolhatjuk, hogy be van festve, de bármikor kifakulhat, ha kivisszük a Napra. Ahhoz tehát, hogy biztosak legyünk abban, hogy a festék tartós, a ruhát bele kell tenni a festékbe, aztán ki kell akasztani a Napra. Tehát az elme elnyeri a lét transzcendentális állapotát a meditációban, majd kijőve onnan cselekszik a világban. Kijön onnan és cselekszik a világban. Az egyetlen különbség a háztartásban élő és a szanjászi élete között, hogy a háztartásban élő az aktivitás területével foglalja el magát, az érzékszervek szintjén. A szanjászi pedig mentális aktivitást végez. Aktivitást tehát mindenképpen végezni kell, hogy így a tudat transzcendentális állapotának lehetővé tegyük, hogy kifakuljon az aktivitás területén. A különbség csak az, hogy a szanjászi mentális aktivitást végez, gondolkodik, gondolkodik és gondolkodik. A világról nitjaként gondolkodik. Folyamatosan manipulálja elméjét, hogy az, amit lát tulajdonképpen semmi más, mint egy délibáb. Délibáb, melyben nincs egyetlen csepp víz se, mégis teljes óceánnak tűnik. Olyan, mint egy álom, melynek nincs tartalma. Az álom valóságnak tűnik, később azonban nem létezik. Tehát a világ is olyan, mint egy álom, mint egy délibáb. Nem létezik, csak az elmében van jelen. Ily módon manipulálják elméjüket. Nagyon kemény gyakorlást jelent látni egy fát, mégis teljességgel úgy nézni rá, mintha semmi sem lenne. Ez ugyanolyan, mint a háztartásban élő ember kemény aktivitása, aki piacra rohan, elfárad, álmossá válik. A háztartásban élő embernek ez a nagy fizikai aktivitása ugyanolyan, mint a szanjászi hatalmas mentális aktivitása, aki bár nagyon konkrétnak látja a világot, de semmi konkrétat nem szeretne látni benne.

Kumbha Mela, 1966: „Hogyan jelennek meg az istenek az ember életében?”

Kérdés: Mit értesz az alatt, hogy magatartás ezen a mennyei területen? Ez bennünket jelent, amikor kozmikus tudatú lények vagyunk?

Maharishi: Helyes.

K: érthetetlen, rövid mondat.

M: Magatartásunk a mennyei területén van, de a teljes odaadás folyamatán keresztül, a teljes odaadás folyamatán keresztül… a teljes odaadás folyamatán keresztül… Amikor az istenségek érzékelése megjelenik, ez olyan nagy ragyogással és bűvölettel teli. Mindenen felülemelkedő gyönyörűség. Teljes a ragyogás. Ez teljesen áthatja az ember elméjét. Teljesen áthatja – úgymond – az ember tudatát. Ez marad a meghatározó a tudatban. Nem számít, merre járunk, mi történik. Ez marad a meghatározó.

K: Ezt tapasztaljuk, mióta meditálunk kisebb-nagyobb mértékben.

M: Kisebb vagy nagyobb mértékben… (Mindenki nevet). Ez az állapot akkor veszi kezdetét, akkor veszi kezdetét, amikor az istenségek elkezdik felfedni magukat… abban a ragyogásban, amelyet meditáció közben tapasztal az ember. Jön a ragyogás, az isteni formák, annak nagyszerűsége. (Egy-két érthetetlen szó.) Most pedig vár rátok a konyha.

K: A Kozmikus és az Istentudat közötti különbség hasonlít a Nap és a bolygók közötti különbségre? Az Istentudatban lévő ember birtokában van annak a fénynek, amelyet másoknak is át tud adni. Viszont a kozmikus tudatú ember csak egy önmagában lévő személy, ugye? Igaz ez a hasonlat? Megpróbálom elképzelni magamnak, hogy az Istentudatban lévő ember miért képes felemelni mindenkit.

M: A kozmikus tudatú ember is felemel másokat abban az értelemben, hogy minden gondolatán, szaván és cselekvésén keresztül a kozmikus célt szolgálja. Minden cselekvése összhangban van a Természet törvényeivel. Minden, amit tesz.

K: De meghatározható a kettő közötti különbség?

M: Igen, meghatározható.

K: Elképzelhető, hogy az ember nem tud a saját tudatállapotáról?

M: Tessék?

K: Elképzelhető, hogy miközben az ember teljesen kifejlődik, nincs ennek tudatában, hogy csak éli ezt az állapotot?

M: Ha valaki eléri a Kozmikus Tudatot, akkor az önvalót az aktivitástól különállónak tapasztalja.

K: Akkor lecsökken az aktivitásuk?

M: Nem csökken le senkinél. Ugyanúgy élünk a világban, de nem vonódunk bele az aktivitásba. Mégis, marad egyfajta keresés, amely nem teljesedett be. Ez a keresés arra vonatkozik, hogy vajon az élet ezen kettőssége – melynek során az önvalót az aktivitástól különállónak tapasztaljuk – vajon ez a kettősség mindaz, ami elérhető? Vagy létezik még ezen túl is valami? Van még ezen túl is valami? A kíváncsiság fennmarad. Az ember beteljesedve érzi magát. Amikor az önvalót teljes, örök létezésként tapasztalja meg, amely a határtalan intelligencia, akkor beteljesedve érzi magát. Mégis fennmarad a kérdés, hogy vajon élete a legfelsőbb elérhető eredmény szintjén alapozódott-e meg? Ennek oka, hogy még mindig két dolog van. E két dolog – az élet két vonása – még élénkebbé válik. Mire az ember elérkezik ide… Az a helyzet, hogy meditáció közben, meditáció közben – ahogy ezt tapasztaljátok is – megjelenik valamilyen ragyogás. Idővel aztán ez a ragyogás sokkal lenyűgözőbbé válik, egyre lenyűgözőbbé. Megjelenik néhány forma, valamilyen teremtmények, felvillannak angyalok, istenek itt-ott. Ennek a tapasztalatnak a dicsősége egyre inkább lenyűgözi az elmét. Ennek dicsősége… És mi történt ekkorra? A szív feloldódik a szeretetben, felvirrad az egyetemes szeretet. A szív teljesen kitágul és a szeretet egy apró hulláma megérinti a szívet. Ezzel a feloldódott szívvel és isteni látomásokkal a meditáció közben, ez az isteni terület kezdi el uralni az életet. Elkezdi uralni az életet. Ez is teljesen automatikus dolog. Az istenek megismerése… Nyugaton nincs elképzelésünk ezekről az istenekről és megismerésükről, de Indiában ez jelen van. Száksát karm, az istenek személyes megismerése. Ez meditáció közben történik meg először. Aztán amikor ehhez már nagyon nagy mértékben hozzászokott az elme meditáció közben, akkor megjelenik az érzékszervek szintjén is. Ekkor az élet teljes területét elkezdi uralni ez az isteni érzet. Az egész automatikus. Mire az ember eléri a Kozmikus Tudatot, addigra már érzékeli ezeket az isteni lényeket meditációjában. Azok pedig hatalmukba kerítik az elmét, hatalmukba kerítik az elmét. Elkezdik hatalmukba keríteni az elmét. Ekkor az éber tudatállapot úgymond isteni színt kap. Majd a relatív élet teljes területén is ez a tudat dominál, itt is az isteni élet lesz a meghatározó. Az ember ekkor sokkal nagyobb beteljesedésre lel az életben. Semmi kétség e felől.

Kumbha Mela, 1966: „Különböző „erők” megjelenése a megvilágosodáshoz vezető úton”

Kérdés: Mondtál valaha olyat, hogy helytelen arra vágyni, hogy az embernek pszichés ereje vagy tisztánlátó képessége legyen? Helytelen ezekről gondolkodni?

Maharishi: Igen. Abban az értelemben helytelen, hogy összehasonlítva ilyen vagy olyan erő kifejlesztését azzal a törekvéssel, hogy meditációval gyorsan elnyerjük a Kozmikus Tudatot, azt látjuk, hogy az erő kifejlesztése csupán egy apróság.

K: Hogyan hasonlító össze a Kozmikus Tudattal?

M: Olyan, mint a várhoz vezető út. Hirtelen, gyorsan elfoglaljuk a várat és a várhoz tartozó egész terület tulajdonosává válunk. A másik eset, ha nem közvetlenül a várba megyünk, hanem betérünk az út mentén lévő aranybányába, aztán bemegyünk egy ezüstbányába.

K: Az érdekelne, amit a finomabb szinteken lévő tapasztalatokat illetően mondtál, hogy akkor az is rossz, ha ilyenekkel bír az ember? Hiszen bizonyos, hogy ezek is eltérítik az embert.

M: Nem rosszak ezek, abban az esetben, ha maguktól jönnek. Olyan sok jelentéktelen dolog jön. Ha olyan jön, aminek jelentősége van, annak nem tudunk ellenállni. Nem állunk ellen, ha megjelenik valamilyen erő – márpedig megjelennek: az élet tisztaságának növekedésével megjelenik a természet támogatása.

K: Ezek mindig, kötelező jelleggel jönnek vagy csak néha véletlenszerűen?

M: Soha nem véletlenül jön.

K: Az, hogy egyszer valakivel megtörtént, azt jelenti, hogy mindenkinek ugyanúgy végig kell menni ezen?

M: Nem mindenkinek, nem mindenkinek. Az emberek teste különböző. Bizonyos testek fogékonyabbak bizonyos erőkre. Más testek viszont más erőkre fogékonyak. De ezekre az erőkre törekedni nem túl felemelő dolog.

K: Arra vágyok, hogy semmiféle ilyen látomásokkal ne rendelkezzek.

M: Erre sem törekszünk, (nevetés) mert ez azt jelentené, hogy ellenállunk valaminek, ha jön. Nem állunk ellen, de nem is akarjuk. Mi történik valójában? Mi történik? Amikor arról beszéltem, hogy elfoglaljuk a várat, és a hozzá tartozó terület mesterévé válunk, akkor aktivitásunk területén a vár az abszolútot jelenti. (itt valami történik a teremben, és a téma elterelődik egy rövid időre)

K (másik nő): Maharishi, lehetséges, hogy amikor az ember elkezd haladni a vár felé, akkor elérkezik egy olyan területre, (Maharishi indiai titkára mond valamit hindi nyelven. Valami szervezési dologról van szó, Risikest említ, sofőrti és egy teherautót.) Amikor elindultál, hogy elfoglald a várat, elérkezel a terület egy adott pontjára, ahol utadba kerül egy gyémántbánya. Ekkor meg kell azt kerülni ahhoz, hogy eljusson az ember a várba? Szerintem el kell fogadni, hogy átmegy rajta az ember.

M: Helyes! Elfogadjuk. De átmegyünk rajta! Átmegyünk rajta… és eljutunk a várba. Ezért nem akarunk ellenállni az aranybányának. Nem állunk ellen az aranybányának.

K: Akkor az erőkre vágyás vagy ellenállás azoknak többé-kevésbé ugyanazt jelenti, nem?

K (másik nő): Lehetnek olyan emberek is, akiknek útján a várhoz nincs semmilyen bánya. Tehát ha mindenki a legrövidebb úton halad a vár felé, akkor van, akinek útjába kerül valamilyen bánya, és van, akinek nem?

M: Így van. Ha az út egy bányán át vezet, akkor jó tudni annak létéről. Jó tudni, hogy van ott egy bánya. Mert, mert, mert, mert, mert minden ilyen erő egy erődarabka. Mivel foglalkozunk a meditációban? Elnyerjük a mindenható természet legteljesebb támogatását. A mindenható természetét. A Kozmikus Tudat elnyerése azt jelenti, hogy egyéni életünket megalapozzuk a kozmikus élet szintjén. A kozmikus élet felelős az egész világegyetem életéért. Tehát a mindenható támogatásának elnyerése, a mindenható természet támogatásának elnyerése történik az egyik esetben… és ennek, annak, emennek vagy amannak az erő támogatásának elnyerése történik a másik esetben. Millió ilyen erő van. Tehát egyik esetben a millió erők egyikét nyerjük el, a másik esetben pedig az erők millióinak teljességét. A természet mindenható ereje van az egyik esetben, a másik esetben pedig az erő kis darabkái. Tehát nem utasítjuk el a darabkákat, ugyanakkor azonban, nem fogadjuk el a teljesség feláldozását a darabkákért cserében. A teljesség biztonságára nagyobb szükség van, mint a darabkák megszerzésére. Ezért… ahogy, ahogy, ahogy, ahogy haladunk előre a rendszeres reggeli és esti meditáció révén és könnyen vesszük az életet… ahogy így haladunk előre, a mindenható természet egyre nagyobb támogatását nyerjük el. Hogyan? Úgy, hogy közvetlenül egyre többet itatunk fel elménkben a transzcendentális létből. A transzcendensbe történő minden alámerüléssel az elme egyre több léttel itatódik át. Majd kijön vele. Az egyre több lét beáramlása az elmébe azt eredményezi, hogy a mindenható természet egyre koncentráltabb hatása alá kerülünk. Egyre nagyobb és nagyobb mértékben történik ez meg.

Na, most, tegyünk bármit is az életben a meditációt követően, tegyünk bármit is, amíg nem okozunk erőfeszítést életünkben, addig minden, minden cselekvés a lét elmében történő megerősítésének eszközévé válik. Ki van ott? (ismét történik valami a teremben, beszélgetés, Maharishi kéri, hogy egy másik ajtón keresztül jöjjön be az illető) Épp ennek működéséről kezdtem el beszélni, ugye? Az a helyzet, hogy amikor reggel és este meditálunk, akkor a lét belevonódik elménk természetébe. Ezzel kijövünk az aktivitásba. Ezt tesszük, azt tesszük, ezt csináljuk, azt csináljuk. Minden cselekvés segíti a lét áramlásának állandósulását. Minden cselekvés segít stabilizálni a létet elménk természetében. Minden cselekvéssel ez történik.

Minden cselekvés pedig, minden cselekvést jelent. Ha az éber állapotban az aktivitásunk a tisztánlátás, vagy bármi más, ehhez hasonló erő, akkor ez a cselekvés… (megint történik valami rendezkedés a teremben) ez a cselekvés – mint bármely más cselekvés – a lét beáramlását stabilizáló eszköz lesz. Világos? Például, meditáció után beszélünk. Mondjunk bármit is, ez a beszéd eszközként szolgál a lét beáramlásának stabilizálásában. Bármilyen beszéd pedig, bármilyen beszédet jelent. Ha ez a beszéd a tisztánlátásról szól, rendben van. Ez ugyanolyan célt szolgál, mint bármely más beszéd. Semmi különbség sincs! Ha tehát életünk az ébrenléti állapotban különböző erőkön keresztül valósul meg, ez nem tragédia, mivel semmit sem számít. Akár valamilyen erő hatására cselekszünk a világban, akár bármely erő hatása nélkül…

K (másik nő): Vagyis a transzcendensnek a relatívban történő megalapozása szempontjából…

M: Helyes…

K  (másik nő): Nem számít.

M: Nem számít. Akár egy adott erő jelenti a cselekvést, akár más. Ha a cselekvés egy adott erő felhasználásával történik, az nem akadályozza meg a lét stabilizálását. De nem is segíti jobban, mint bármely más cselekvés segítené.

K (másik nő): De mi ezeknek az erőknek a célja? Mondhatjuk, hogy ezek jobban támogatják az életet, mint más cselekvés?

M: Nem, ezek csak bizonyos erők, melyek nagyobb sikert eredményeznek a relatív területén.

K (másik nő): Nagyobb siker a relatív területén.

M: Nagyobb siker a relatív területén. Nagyobb siker.

K (másik nő): És ha ez történetesen gyógyító erő…

M: Hm? (Maharishi nem értette)

K (másik nő): És ha ez történetesen gyógyító erő?

M: Gyógyító erő? Az is rendben van. Akkor nagyobb gyógyító hatás az eredmény. Nagyobb gyógyítóhatás.

K (férfi): Az is lehetséges, hogy valaki teljesen ártatlanul használ ilyen erőket, akár anélkül is, hogy tudatában lenne, hogy használ ilyen erőket?

M: Igen, igen. Csak úgy történnek a dolgok…

K (férfi): Például gondolhatja az ember, hogy hangosan gondolkodik, vagy mi történik? (amikor megtörténnek dolgok, amit az ember gondol).

M: Igen, csak történnek a dolgok. És ezt mi – akik kezében van, a teljesség tudása – a mindenható természet támogatásának tulajdonítjuk, ahelyett, hogy ennek vagy annak az erőnek tulajdonítanánk.

K (férfi): Ez csak egy speciális működésfajta. Ahogy mondtad, a normál érzékszervekkel megfigyelhetők annak részletei ahogy valami működik. Mint egy számítógép, úgy működne ez is és akkor ezt valamilyen erőként értelmezzük…

M: Igen, igen.

K: (férfi): De a fejlődés szempontjából ezt a természet támogatásaként foghatjuk fel?

M: Igen, a természet támogatása, a természet támogatása. Amikor a mindenható természet teljes ereje elkezd támogatni, akkor az egyéni életet a kozmikus szint tartja fenn. Ilyen életet érdemes élni!

K: És akkor fel sem merül a kérdés…

M: És akkor fel sem merül kérdés a mindenhatóról

Kétszáz százalékos élet - Stephen Harper a TM-ről (Dr. Pál Dániel cikke az Elixírben)
A határtalan tiszta tudat tapasztalata – az élet teljessége – a spirituális fejlődés alapja („A spirituális fejlődés” c. tanfolyam, 1. előadás)

Maharishi: Nagy hittel kezdjük a spirituális fejlődésről szóló üzenetünket. Eddig azzal foglalkoztunk, hogy teljesítsük mindazokat a dolgokat, melyek az anyagi életben szükségesek. A fizikai oldalról közelítettünk. Még nem halmoztuk fel spirituális üzenetünk teljes potenciálját. A spirituális terület az anyagi terület alapja. Csakúgy, mint ahogy a nedv képezi saját összes megnyilvánulásának alapját. A sárga, a zöld színnek, a levélnek, a virágnak, a szirmoknak és a többinek. Az elvontabb érték képezi az alapot. Az elvontabb érték az alap. A konkrétabb érték pedig a kifejeződés felszínén van. Ezt úgy mondjuk, hogy a nedv nem megnyilvánult értéke a növény megnyilvánulásának alapja. Az egyáltalán nem megnyilvánult, transzcendentális, a nem megnyilvánult abszolút értéke, és az anyag felszíni, konkrét, állandóan változó értéke között – e kettő között – terül el az intelligencia mezeje, ami a megnyilvánulás fejlődésének lépéseit hozza létre. A felszínen a megnyilvánulás a legélénkebben. A felszíntől befelé a megnyilvánulás kezdetlegesebb állapotai vannak. A megnyilvánulás finomabb értékeinek mélyén pedig, a nem megnyilvánult érték van, amely nem változó. Ezért abszolútnak hívjuk. Tehát a nem megnyilvánult létezés abszolút értékétől, a konkrét, megnyilvánult létezés relatív értékéig – ez az egész terület az élet folytonossága. Folytonosság – a változás lépéseiben.

A spirituális fejlődés teljes értéke („A spirituális fejlődés” c. tanfolyam, 2. előadás)

Maharishi: Amikor azt mondjuk, spiritualitás, ez alatt közvetlenül az élet legvégső értékét értjük, a Tiszta Tudatot, a tiszta intelligenciát. Ez az élet alkotóeleme. A tiszta létezés, a tiszta intelligencia az élet alapvető alkotóeleme. Ugyanolyan, mint az óceán teljessége, az óceán dühös, hatalmas hullámai, összes aktivitása. Azonban mindezen aktivitás alkotóeleme csupán a víz! Az élet minden kifejeződése, a növekedés, a fejlődés jelensége – amely megállíthatatlan, megállíthatatlanul halad előre örökkön örökké – ez a jelenség az élet alkotóelemében található, ami a tiszta lét. A tiszta lét, a Tiszta Tudat. Ez a két szó sejtet valamit. Ha két szó eltér egymástól, akkor jelentésük is különböző. Amikor azt mondjuk ’tudat’… Amikor azt mondjuk ’lét’… A ’lét’ szóra, azt mondanám: elfogulatlan. Elfogulatlan. Teljesen elfogulatlan. Nem jelent semmit, sem ezt sem azt. Semmi mást, mint a tiszta létezést. Az ártatlan, tiszta létezést. A létet. A tiszta létet. Olyan, mint egy kisgyerek, akinek csak a létezésre terjed ki tudatossága. Amikor azt mondjuk ’tudat’, abban van egyfajta utalás az önvalóra. Valami… némi elfogultság, valamilyen egyéni létezés irányába. Tudat.

A tudat és az agy („A spirituális fejlődés” c. tanfolyam, 3. előadás)

MaharishiA Lét mindenütt jelenlévősége örök valóság. Az élet abszolút igazsága. Ez az élet legvégső alkotóeleme, amit a Lét spirituális alkotóelemének nevezünk, az élet spirituális alkotóelemének. Létezik.

De csak az aggyal, a különböző részek együttlétével hasznosítható gyakorlati módon. És mi az, amit gyakorlati módon hasznosítani tud az ember? Ezt a tudat szóval jelöljük. Ez a tudat. Tudatosság. Tudat. Lét. Az én létem. A tudat. Olyan kifejezést akarok használni, amely helytelen. Mégis ezt akarom használni: a tudat az agyból kel életre. Ismétlem, ez helytelen, de csak így tudom kifejezni. Helytelenül. (nevetés). A történet fordítva van. Az agy kel életre a tudatból. De lehet, hogy túl korai még ilyen kifejezést használni, melyet csak a teljesen világos megértés igazolhat. Ezért csupán az agyról beszélünk. Különböző vonásai együttes létéből mi kel életre? A tudat. A ház életre kel. A ház a falból, a mennyezetből és a padlóból kel életre. Ezt mondjuk. De valójában a ház alapja a tér, amely örökké jelen van. A ház alapja a tér, mely örökké jelen van. Azonban a fal, a mennyezet és a padló megszületése teszi házzá.

Ugyanígy értjük azt is, amikor azt mondjuk, hogy a tudat a sejtekből és az agy különböző, számos részének együttes létezéséből kel életre. Így születik meg a tudat. Emlékeztessetek később rá, hogy részletezzem miért van az, hogy az elme születik meg a tudatból. Hogy praktikusak legyünk, az egész történet kiinduló pontján elfogadjuk az első állítást. De ne vezessen félre benneteket ez a kifejezés. Majd később kijavítjuk. Nagyon-nagyon fontos tudni, hogyha azt gondoljuk, az anyag hozza létre a tudatot, az egy teljesen helytelen elképzelés. Ezzel a teljes igazság elnémul. Ezért hangsúlyozom annyira, hogy a tudat nem az agyból jött létre. Majd később látjuk, hogy az agy kelt életre a tudatból. Valószínű, az igazság most még túl elvontnak hatna. Ezért, a valóság végső feltárása felé megtett lépésként használjuk ezeket a szavakat. Azt hiszem, sikerült elég világosan elmagyaráznom. Van egy közmondás Indiában: a tüske eltávolításához másik tüskére van szükség. Tű kell, ha ki akarjuk venni a tüskét. A tudatlanság kifejezéseire van szükség ahhoz, hogy ketté hasítsuk a tudatlanság fáját.

(…)

Amikor majd a tudatot oly módon elemezzük, mintha az agy hozta volna létre, emlékezzünk rá, hogy ez az egész megfogalmazás, az egész felfogás megváltozik a végére! Ezt nagyon szeretném kihangsúlyozni, mert EZ, épp EZ üzenetünk alapja. A spirituális fejlődés üzenete abból az igényből jön létre a modern időkben… erre a tanfolyamra azért jelent meg az igény, az élet teljes spirituális tartalmának megértése iránti szükség abból a tényből jött létre, hogy az életről teljesen nyakatekert felfogás terjedt el, ami a materializmusként ismert. A materializmus olyan mértékben vetíti ki az anyag értékét az életre, hogy nem csupán beárnyékolja, hanem tagadja is a lélek értékét, az élet lényegi alkotóelemének értékét. Amikor a filozófia olyan irányba fejlődik, hogy a fő hangsúly az anyagon van, akkor az ember az élet lényegi alkotóelemét – melyből az anyag is áll – teljesen szem elől veszíti. Amikor pedig, az élet alapvető alkotóelemét nem érti az ember, akkor felszíni értékét nehezen tudja kezelni. Ez az alapvető oka, hogy küzdelemként fogja fel az életet. ’Az élet küzdelem.’ Ez a szerencsétlen axióma, mely nemzedékről nemzedékre az emberrel együtt élt a múlt évezredekben csupán annak a felfogásnak köszönhető, mely szerint az agy hozza létre a tudatot. És ez akár még teljesen helytállónak is tűnhet… Nekünk ez lesz az ugródeszka, ahonnan belevetjük magunkat az élet mélységébe mögöttünk hagyva az ugródeszkát. A legnagyobb mélységet elérve pedig, az ugródeszka már tudatunkban sem lesz.

Maharishi, 1972. január 7., kijövetel a csendből

MaharishiAz egyhetes csend bejelentette a Világtervet. Most jött el az ideje, hogy a beszéd jelentse be. A megnyitó beszédet követően pedig – rögtön utána – jön a cselekvés, ami bejelenti a Világtervet. Mindannyiunk számára nagyon szerencsés a mai nap, mert most született meg a Világterv gondolata, és azt is érezhetjük, hogy képesek vagyunk véghezvinni. Nagyon eredményes nap a mai – a Mozgalom számára. Az  elmúlt tizenkét évben a bevezetőtanárok által végzett folyamatos munka hozta el számunkra ezt a napot, amikor a világ egész népességéről gondolkodhatunk, és ki tudunk alakítani egy cselekvési tervet. A Világterv a cselekvés terve a világ egész népessége számára.

Ma van a remény nagy napja a világ számára. Úgy gondoljuk, ha a terv szerkezete már jelen van tudatunkban, akkor ez egyben a cél elérésének szerkezete is a finom szinten. A tudás szerkezete a tudatban van. A gondolat szerkezete a tudatban van. Csak az építész tudatában van jelen az egész épület szerkezete. Ha egyszer az építész megtervezte az épületet, ezzel számára az épület már fel is épült. Az építőmesternek kell majd felépítenie a falakat. Az építész szempontjából a ház már elkészült azzal, hogy megtervezte. Ebben a helyzetben vagyunk ma. Több héten keresztül gondolkodtunk a tervről. Most úgy gondoljuk, elkészült.

Az ünnepélyes bejelentés csupán a vágyott cél kinyilvánítása. Nagyszerű számunkra ez a nap, amikor kinyilvánítjuk célunkat, mire készülünk. Semmi többre nem készülünk… Sem többre, sem kevesebbre nem készülünk, mint amire eddig is készen álltunk. Arra készültünk eddig is, hogy minden barátunkat, minden ismerősünket önmagukon belülről tegyük boldoggá. Most ugyanezt a célt terjesztjük ki. Ma azt tervezzük, hogy minden ember boldog legyen a Földön. Már maga a gondolat is annyira felemelő! Maga a Világterv gondolata is annyira ösztönző! Már a felületes szinten is beteljesedve érezzük magunkat. A Világterv elgondolása nagyszerű. Számunkra természetes. E természetes terv következményei azonban, az egész világ, az eljövendő több ezer nemzedék számára, nagyon beteljesítők lesznek – a legszerényebben fogalmazva is. A mi sikerünk és a világ öröme lesz minden eljövendő nemzedék beteljesedése.

Ezen az ünnepélyes megnyitón kinyilvánítjuk szándékunkat, és közzétesszük. Ezzel kapcsolatban az egyik jó dolog, hogy ha egyszer kinyilvánítottuk, akkor el is akarjuk érni, mivel mindenhová eljutott a híre. Mindenki megtudta, ezért nem hátrálhatunk ki belőle. (nevetés) Ez a gyakorlati haszna az ilyen nyilvános közzétételnek, a Világterv bejelentésének. Figyelnünk kell rá, hogy a becsült időtartamon belül valósuljon meg a terv. Most jött el az idő, hogy kinyilvánítsuk szándékunkat, minden lépését annak, amit el akarunk érni: a terv célját, a terv megvalósításának eszközeit, és a cselekvés irányvonalát, melyen keresztül el fogjuk érni, és a jótékony hatásokat, melyek meg fognak jelenni.

A Világtervnek hét célja van. Természetesen… (nevetés) Természetesen, mind a hét ugyanannak az egy fénysugárnak a része. Amikor a fényről van szó, lehet, hogy csak magáról a fényről beszélünk. De, ha részleteibe megyünk, akkor azon belül hét színt számolhatunk össze. Ugyanígy, a Világtervnek is egy célja van: mindenkit boldoggá tenni. De, ha részleteibe megyünk, hét vonását láthatjuk. Legfontosabb vonása – amiről a Mozgalom kezdete, 1959 óta, mindig, mindenkinek beszélünk – hogy minden embernek élveznie kell saját teljes potenciálját, mellyel megszületett. A teljes potenciál feltárása, a teljes lehetőség kihasználása. A teljes lehetőség automatikus kihasználása a Világterv első célja. És ez mindenkire vonatkozik.

Ha rendelkezésre áll ez a potenciál az emberi idegrendszerben, akkor miért ne éljük meg? Ha valaki nem használja teljes potenciálját, visszaél a Teremtő akaratával. Az építész nagyon sok gyönyörű könyvtárat, konyhát, meditációs szobát, hálószobát hozott létre. De, ha az ember minden idejét csak a konyhájában tölti, ez az építész tehetségével való visszaélés. Az építész minden lehetőséget biztosított, hogy az ember a ház minden részét használhassa. Ha a természet az emberi idegrendszerben biztosította, hogy a mindennapi életben hozzáférhetünk a Tiszta Tudathoz, automatikusan hasznosíthatjuk a Tiszta Tudatot, automatikusan hasznosíthatjuk a tiszta boldogságtudatot, automatikusan hasznosíthatjuk a határtalan tudatosságot, akkor miért ragadjon bele az ember mindössze a behatárolt értékekbe? Ha eddig így élt, és szenvedett miatta, akkor most van itt az ideje, hogy megkongassuk a harangot. Szólunk neki, hogy nem kell többé szenvednie.

Guru Dev és a „Mindenható ügyosztálya”

Maharishi: Ez egy gyönyörű és kedves kérdés. (Maharishi megismétli a kérdést, mert nem volt mikrofon a teremben). A feltett és fennálló kérdés ez volt: Guru Dev minden bizonnyal teljesen meg volt világosodva. Miután testét otthagyta, semmi nem maradt a relatívban, csak az abszolút. Kit idézünk meg? Kihez fordulunk? Ha nincs kit megidézni, akkor mi a haszna az egésznek? (Maharishi válasza:) Egyszer hasonló kérdést tettem fel én is Guru Devnek. Akkoriban, természetesen nagyon sok ember jött el az ásramba évente egyszer vagy kétszer – mindenki lehetőségének megfelelően – India minden részéről, hogy kifejezze tiszteletét Guru Devnek. Akik eljöttek, sokféle történetet meséltek. Volt, aki gyereke beteg volt, volt, akit bepereltek a bíróságon. Sokféle nehézségről számoltak be az emberek. Aztán amikor Guru Devre gondoltak, a probléma megszűnt.

Már nagyon sok ilyen történetet hallottam, ezért egyik este megkérdeztem Guru Devet, hogyan lehetséges ez? Ezek az emberek még csak nem is írnak Guru Devnek. Guru Dev az élet felületes szintjén nem tudja, hogy bajban vannak. Mégis, akkor hogyan számolhatnak be arról, hogy látták Guru Devet, vagy Guru Devre gondoltak és attól a pillanattól kezdve minden elkezdett rendbe jönni? Ha írnának levelet, amelyben eljutott volna Guru Devhez, hogy bajban vannak, majd utána szabadulnának meg a nehézségektől, akkor érthető lenne. De nem írnak levelet. Mindössze teljesen átadták magukat Guru Devnek és valamilyen formában rá gondoltak. Guru Dev ezt felelte: a Mindenható ügyosztályára tartozik a dolog, a Mindenható hajtja végre.

(Maharishi folytatja): körülbelül két évembe került, hogy megértsem. Nagyon jól emlékszem rá, mit értett Guru Dev azon, hogy ’a Mindenható ügyosztályára tartozik a dolog’. Én ezt így értettem: előttünk van Guru Dev képe – mint amikor a pudzsát csináljuk. A forma, a fotó, a kép a forma fizikai kifejeződése, melyben egy valamikor teljesen megvilágosodott és mindenütt jelenlévő elme volt. Ha tehát, látjuk a formát, szemünk teljesen természetesen ráhangolódik, mert a fizikai és a mentális kifejeződés mindig párhuzamban áll egymással. Ha pedig egyszer látjuk a formát, tudatosságunkban van, akkor elménk természetes módon ráhangolódik arra az elmére, mely valamikor abban a formában lakozott. Az elme – mely a formában lakozott – örök valóság. Örök. Az idő határai nem jelentenek számára határt. Folytonos. Bár a test nem létezik többé, de a forma igen. Ha egyszer ráhangoljuk szemünket, látásunkat, érzékelésünket, észlelésünket, akkor – mivel azt egy megvilágosodott elme tartotta fenn – elménk természetesen összhangba kerül vele. Mivel az az elme mindenütt jelenlévő volt, van és lesz is örökké, ezért saját elménk azonnal összhangba kerül a mindenütt-jelenlévővel. Így a segítség azonnal megjelenik, ott, ahol vagyunk. A segítség az abszolút létből jön, ami saját elménk természete. Azonban ez a forma, kép a pozitív, konkrét, közvetítőközeg, melynek révén ez a mechanizmus valóra tud válni elménkben. A segítség tehát saját létünkből jelenik meg, de mivel ezen a formán keresztül jön létre, ezért természetes, hogy teljesen átadjuk magunkat neki. A Mindenható ügyosztálya hatja ezt végre. Nem az egyén, hanem az ügyosztály. És csak egyirányba működik. Nem oda-vissza. Egyirányba. A segítséget nem adják, hanem szert teszünk rá. Saját képességünk tesz szert rá, mely rá tud hangolódni. A képesség a teljes odaadással, a teljes lemondással és szolgálattal fejlődik ki. Ezzel a három dologgal az ember automatikusan emelkedik fel arra a szintre. A segítség nem kívülről jön, hanem onnan, ahol épp vagyunk, saját létünkből. Akik nem tudatosak saját létükről, azok számára van ez a mechanizmus, hogy segítse őket. Ez ugyanígy igaz minden szent esetében, örök időkre, az egész világon.  

Vaszanat Pancsami, 2007

MaharishiTehát azt a célt tűzzük ki, hogy minden nemzet, a világ százkilencvenkét országa részesüljön a koherencia, az összhang, a béke és a boldogság támogatásában, melyet a védikus repülést gyakorló csoportok hoznak létre, olyan sok országban, ahányban csak lehetséges, hamarosan, sőt a lehető leghamarabb. Minden ország kell, hogy részesüljön a jóga repülést végzők és a jagjákat gyakorló védikus panditok támogatásában. Olyan mértékben, amelyben lehetséges, elkezdjük működésünket, most. Mostantól fogva. Mire jöttünk rá? Minden fő dévatának nagyon sok mantrája van. El kell osztani a védikus panditokat, a sok panditot – attól függően hányan állnak rendelkezésre – a védikus panditokat el kell osztani, hogy minden dévata minden mantrájára jusson belőlük. Így felkutathatunk minden lehetőséget, megtehetünk mindent az állandó békéért nemzeteink családjában. A mai naptól fogva tehát, a mai naptól fogva, a mai naptól fogva annak lehetőségét kutatjuk, hogy elkezdhessük a jagjákat. Azzal az elhatározással tesszük, hogy héjam dukhám ánágatam. Előzd meg a veszélyt, mely még nem jelent meg! Bármilyen szerencsétlenség történjen bármely országgal is, folytatni fogjuk a jagjákat és erős koherenciahatást hozunk létre, hogy a jövőbeli csapások ne sújtsanak le a nemzetekre. Ez gyönyörű feladat. Újra és újra leborulunk Srí Guru Dev Lótusz Lábaihoz, a mai napon Maha Szaraszvatihoz is és azért imádkozunk, hogy erőfeszítéseink sikerrel járjanak. Így hamarosan egészségessé, gazdaggá és bölccsé válik minden ország élete. Jai Guru Dev.

Az előadás megtekinthető közös meditációkon, koherencianapokon, illetve bentlakásos tanfolyamokon. Kérje meg TM-tanárár, hogy vetítse le az előadást!

„A spirituális fejlődés” - 5. előadás

MaharishiA legtágasabb felfogóképesség az elme lenyugodott állapotában van. Azonban az elme lenyugodott állapotát két különböző szinten értelmezhetjük. Az egyik a mélyalvás szintje. Az elme lenyugodott, nem működik – de nem éber. Bezárult a tudatosság minden értékére. Teljesen bezárult. Ez a mélyalvás. A tudatosság hiánya. A tudatosság hiányának állapota. A Transzcendentális Meditációban viszont a Tiszta Tudatosság van jelen, melyben az elme teljesen éber. Teljesen éber. Nem valamiről, nem egy adott dologgal van elfoglalva, hanem elnyerte a lehető legtágabb felfogóképességet. Nyitva áll a határtalanságra. Mint a hullám, amely lenyugodott. Amikor lenyugodott, kiterjedt az óceán teljes területére. Az elme is ilyen. Az aktív elme a tudat hulláma. Amikor az aktivitás lenyugszik, a határtalan tudatosságba nyugszik le. A tudatosság határtalan területébe. A tudatosságnak ez a határtalan értéke az agy egy adott aktivitásának köszönhető. Az agy aktivitása egy adott értéket vesz fel. Az agy ezen adott aktivitásának köszönhetően jön létre a határtalan tudatosság. Ha az agyban létre tudjuk hozni ezt az adott típusú működést – el tudjuk indítani és le tudjuk állítani – párszor megismételve újra és újra, akkor az agy fiziológiája hajlamos lesz rá, hogy az adott irányba haladjon. Ismételt gyakorlással az elmének ez a fajta működése szokássá válik. Amikor ez a működésforma szokássá válik, akkor az elme szokásból működik így. Amikor a szokás stabilizálódik, amikor az agy működésének szokása – az agy szokása, hogy egy bizonyos módon működjön – stabilizálódott, akkor a határtalan tudatosság is stabilizálódott. A stabilizálódás azt jelenti, hogy legyen szó bármilyen aktivitásról, érzelemről, megértésről vagy gondolkodásról, a mentális aktivitás mindezen impulzusai a kiterjedt tudatosságban mennek végbe. A határtalan tudatosságban.

Az  előadás A spirituális fejlődés tanfolyam keretében tekinthető meg: jelezze TM-tanárának, ha szeretné elvégezni ezt a tanfolyamot.

„A spirituális fejlődés” - 6. előadás

Maharishi: A beszűkült tudatosság területén lévő érték – legyen bármilyen is ennek a kis területnek az értéke – világos. De, amikor kitágul a látókör, az a kis érték az egész összefüggésében van jelen. Ha a kis értékeket az egész kontextusában érzékeljük, azok értéke minden esetben kiszélesedik. Egy kis aggódás, nyugtalanság, ez vagy az, egy kis negativitás… Amíg az elme csak ezzel van elfoglalva, az egész elmére hatással van ez a negativitás. De, amikor megjelenik a szélesebb horizont, kitágul a tudatosság, akkor az elme teljes értéke nincs kiszolgáltatva ezeknek a szűk határoknak. Az elme teljes értékében több van, mint a szűk határok között. A szűk határok léteznek, de az elme egy kis területére terjed ki csupán, így nem képes az egész elmét elfoglalni. Így az egész elme megmenekül a negativitástól. Az ember nem érzi, hogy a negatív hatás hatalmába keríti. Szabad marad, mentes a határoktól. Egyszerűen azért, mert sokkal nagyobb terület foglalja el az elmét, nem csak az a kis terület. Ha csak a tüske van az ember elméjében, az borzalmas. De, ha a rózsával együtt van, akkor az elme még csak nem is gondol a tüskére. Még csak közelébe sem megy, mivel a rózsa öröme sokkal nagyobb, és mindent elfoglal. Ha a rózsa jelen van, és az ember tudatában van a tüske létezésének, akkor nem sír miatta. De, ha csak a tüske létezik, és csak azt tapasztalja, akkor minél közelebb kerül hozzá a tüske, annál jobban nő a fájdalom. Ez a kiterjedt tudatosság értéke: az elme nyugodt állapota, a tudatosság kitágult állapota azzal az értékkel bír, hogy a határok a lehető legkevésbé vannak jelen. A lehető legkisebbé válik a negativitás hatása. A határok negativitást jelentenek a határtalanságnak. A határok negativitást jelentenek a határtalanságnak.

Az  előadás A spirituális fejlődés tanfolyam keretében tekinthető meg: jelezze TM-tanárának, ha szeretné elvégezni ezt a tanfolyamot.

„A spirituális fejlődés” - 7. előadás

Maharishi: Az agy összes működésének célja, hogy örömét lelje működésének örökké stabilizált állapotában oly módon, hogy az élet határtalan értékének örökké stabilizálódott állapotában élhessünk. Az élet határtalan szintje a tudat szintjén – a mindennapi élet összes területének valóságává válhat. E cél irányába tart az agyműködés. Az agyműködés automatikus folyamat, természetes folyamat. Ennek ad kezdőlökést, ha kiterjed maga, az élet természete. A fejlődés ugyanazon impulzusa irányítja. A tudatosság fejlődik, az ember növekszik, tapasztalatból tudja, hogyan növekszik. De a tapasztalatból származó fejlődés alapja az élet természetében van, amely növekedni akar. Megalapoztuk, hogy a tudatosság fejlődésének folyamata, vagy az élet végső alkotóelemének fejlődése, az élet spirituális értékének fejlődése automatikus jelenség. Forrása magában, az élet természetében van. Megalapozva ezt, látnunk kell, hogy az élet természetét hogyan lehet hasznosítani az élet teljes értékének gyors kifejlesztése érdekében,  hogy gyorsan megélhessük az élet teljességét a mindennapi élet minden területén. Ez lesz a tudás gyümölcse. Minden, a tudat fejlődésének mechanizmusáról általunk elnyert tudás – a Tiszta Tudat fejlődésének mechanizmusa, az élet alapvető alkotóelemének fejlődéséről szóló tudás, a spirituális fejlődés tudása, minden tudás, melyre szert teszünk – azt szolgálja, hogy rámutasson arra a mechanizmusra, technikára, melyen keresztül az élet természete gyorsan – a hangsúly azon van, hogy gyorsan – gyorsan…, hogy az élet természete gyorsan felemelkedhessen teljes potenciáljára. Az élet természetének teljes potenciálja a határtalanság a határok között: mivel az élet saját határtalanságában tesz szert egyéniségre – aztán az egyéni lét kiterjed, hogy elnyerje a határtalanságot. Ez az élet teljes folyamata, mely a fejlődés különböző stádiumain át halad. Az élet saját útját járja, hogy elérje saját beteljesedésének célját a kiterjedés egyre nagyobb hullámaiban.

Az előadás A spirituális fejlődés tanfolyam keretében tekinthető meg: jelezze TM-tanárának, ha szeretné elvégezni ezt a tanfolyamot.

Minden tudás és automatikus alkalmazásának megalapozása a mindennapi életben

K: Maharishi, mit tud tenni a Transzcendentális Meditáció a tanítás és a tanulás folyamatáért?

Maharishi: Lényegében véve a tanulás problémája a tanuló problémája. Általános tapasztalat, hogy a fogékonyság áll a tanulás középpontjában. Reggel az ember kipihent az éjszakai pihenésnek köszönhetően. Az elme éles, kifinomult, fogékony. Bármi, ami felmerül, mélyebben raktározódik el, könnyebben és hosszabb ideig marad fenn. A friss elme tehát jobban tud tanulni. A nap vége felé az ember álmos, elméje már nem tiszta. Ekkor érzékeljen, halljon bármit is, semmi sem raktározódik el olyan világosan, mint reggel. Így látjuk, hogy a fogékonyság, a tisztaság, a tudatosság tisztasága a gyors tanulás alapja.

A vizsgaidőszakban sok diák folyamatosan csak olvas, de semmi nem raktározódik el bennük. Kora reggel friss, kipihent az ember. A meditálók tapasztalata, hogy a meditáció megszabadítja az elmét a határaitól. Megszabadítja a tudatosságot a határoktól. A tudatosság ekkor a legkifinomultabb, tiszta. A fogékonyság ekkor a legnagyobb. Itt, a tudatosság tiszta, határtalan, csendes mezejében a felfogóképesség határai tágak. A tanulás és alkalmazott értékei először is a tudatosság tisztaságától függnek. Ezen alapulva pedig egy másik tényezőtől is: a tág felfogóképességtől. Ez nagyon fontos. Ez szükséges ahhoz, hogy az ember széles körben tudja alkalmazni a tanultakat. A tanulás egy dolog.

Az előadás megtekinthető közös meditációkon, koherencianapokon, illetve bentlakásos tanfolyamokon. Kérje meg TM-tanárár, hogy vetítse le az előadást!

Válság és tudatosság - esély a beavatásra - Dr. Pál Dániel cikke (2017. január)

Válság és tudatosság – esély a beavatásra 

Dr. Pál Dániel cikke az Elixir magazin 2017. január-februári számában

(a képek kattintással nagyíthatók)

Bhagavad-gítá (1-6. fejezet) Maharishi magyarázataival - előszó (részlet)

A Bhagavad-gítá az Élet Fénye, amelyet maga Isten gyújtott meg az ember oltárán azért, hogy az emberiséget megmentse a tudatlanságtól és a szenvedéstől. Egy olyan időtlen szentirat ez, amelyre minden korban bárki felbecsülhetetlen kincsként tekinthet. A Bhagavad-gítá az Élet lexikonja, e magyarázat pedig a hozzá szükséges tárgymutató.

Az élet örökké változó mezején mindig is jelen lesz a zavarodottság és a rendezetlenség, ahogyan az emberi elme sem menekülhet meg a hibáktól és a határozatlanságtól. A Bhagavad-gítá a gyakorlatias élet teljes körű útmutatója. Mindig ott lesz, hogy az embert bármilyen helyzetből kimenekítse. Olyan, akár egy horgony, amely egy helyben tartja az idő tajtékzó hullámain hánykolódó élet hajóját.

Az egyéni élet beteljesedését támogatja. Társadalmi méretű elfogadása társadalmi jóléthez és biztonsághoz vezet, ha pedig az egész világ meghallja üzenetét, tartós világbékét hoz.

A Bhagavad-gítá az élet tudományát és művészetét tárja elénk. Megtanít lenni, gondolkodni és cselekedni. A benne kínált módszer, amely a belső Léttel megteremtett kapcsolat révén az élet minden területét képes gazdagítani, a fa gyökerének öntözéséhez hasonlatos. Az emberi társadalom által nagyra becsült összes életbölcseletet felülmúlja.

Bhagavad-gítá (1-6. fejezet) Maharishi magyarázataival - II. fejezet, 2. vers

Az Áldott Úr szólt:

E szégyenfolt, mely teljesen idegen egy tiszteletre méltó embertől,

mely csak szégyent szül, s nincs helye a mennyországban,

honnan vetült rád, Ardzsuna, eme alkalmatlan órában?

 

A problémákat képtelenség a nehézségek szintjén megoldani. A probléma vizsgálata a megoldás keresése érdekében olyan, mintha egy fa levelébe a levélen keresztül próbálnánk életet lehelni, miközben a megoldás a gyökér megöntözése lenne.

Az előző huszonegy versben Ardzsuna szinte minden olyan gondot felsorolt, amellyel egy ember az élete során találkozhat. Válaszában azonban az Úr időt sem szentel Ardzsuna érveinek. Anélkül lép túl Ardzsuna minden egyes szaván, hogy közelebbről szemügyre venné őket, mivel az egyes állítások vizsgálatával képtelenség lenne megoldást találni a helyzetre.

Az élet minden egyes problémája az elme valamiféle gyengeségére vezethető vissza. Az elme gyengesége pedig az elme legalapvetőbb természetéről való tudatosság hiányának a következménye, vagyis annak a felismerésnek a hiánya, hogy az elme legalapvetőbb természete egyetemes, és a végtelen energia és intelligencia forrása. Az életben tapasztalható összes probléma, szenvedés és szerencsétlenség alapja a saját önvalónk ismeretének hiánya. Az életben tapasztalt bármely probléma megoldásához csak annyit kell tennünk, hogy kiemeljük magunkat a tudatlanságból a tudás fényébe.

Ahhoz, hogy valakit tudással lássunk el, első lépésben elméjét fogadóképes állapotba kell hoznunk. Ardzsuna döntésképtelen állapotában az Úr a hozzá intézett szavakkal megpróbálja teljesen felrázni elméjét, hogy valóban meghallja és megértse a neki szánt tanítást.

Ebben a versben az Úr olyan szavakkal írja körül Ardzsuna helyzetét, amelyek egyúttal már a megoldást is magukban rejtik. A párbeszéd keretében az Úr Krisna által kimondott első szó magában hordozza az élet filozófiájának teljességét, a Védánta teljes tanítását: az örökké változó természetű jelenségek és formák világát, valamint a transzcendens természetű, soha nem változó abszolút Valóságot, amelyek mindegyike teljes – „púrnam adah púrnam idam”. Honnan hát akkor a szomorúságot szülő tudatlanság eme szégyenfoltja? Mivel ez a pillanat két teljesség hordozója, ezért a szégyenfolt sem lehet része e pillanatnak, vagyis csak ebben az „alkalmatlan órában” üthette fel a fejét.

Ardzsuna az első fejezet 28–46. verseiben tárta elénk gondját; az Úr Krisna ebben a versben teszi egyértelművé egyet nem értését és a helyzetről alkotott véleményét.

A „honnan” szóval utal a kialakult vita alaptalanságára. Ez a szó párhuzamba állítható a 28. verssel, amely Ardzsuna érveinek ad alapot.

A „szégyenfolt” a 29–31. versek tartalmára válaszol.

Az „idegen egy tiszteletre méltó embertől” kifejezés a 32–35. versek jellegét fejezi ki.

A „szégyent szül” szavak a 36–39. versekre utalnak.

A „nincs helye a mennyországban” kifejezéssel pedig a 40–46. versekre válaszol.

Az Úr ekképpen kiált Ardzsunának: „e szégyenfolt… honnan vetült rád?”. Meglepődve mondja szavait, és a „szégyenfolt” szót használva írja körül Ardzsuna jelenlegi állapotát és gondolatait. A „szégyenfolt”, az „idegen egy tiszteletre méltó embertől, mely csak szégyent szül, s nincs helye a mennyországban”, illetve az „eme alkalmatlan órában” kifejezések szíven ütötték Ardzsunát. Éber elméjét és szívét sokkolták e szavak, és ezzel kibillentette őt a döntésképtelenség állapotából. Szinte azonnal kételkedni kezdett saját gondolataiban, és tekintetét az Úrra szegezte.

A következő vers tovább sokkolja Ardzsunát és tovább erősíti azt a hatást, amelyet ez a vers eredményezett. Az Úr rámutat, hogy akár kedvezőek, akár kedvezőtlenek a körülmények és a kialakult helyzet, egy tiszteletnek örvendő ember mindig úgy cselekszik, hogy az számára dicsőséget hozzon a Földön és a mennyben egyaránt.

Bhagavad-gítá (1-6. fejezet) Maharishi magyarázataival - II. fejezet, 3. vers

Pártha! Ne légy elpuhult.

Méltatlan hozzád.

Rázd le e hitvány gyávaságot.

Állj fel, ó ellenségek felperzselője!

 

Ez a vers ismét jól példázza a problémamegoldás pszichológiájában szerzett jártasságot. Itt az Úr az „elpuhult” jelzőt használja, miközben Párthának, azaz Prithá fiának szólítva emlékezteti Ardzsunát tiszteletre méltó örökségére. Az Úr Krisna ezzel semlegesíti Ardzsunában a „gyávaságot”.

Az Úr Krisna felismerte, hogy amikor elsőként szólította őt Párthának, megkérve, hogy vegye szemügyre a csatamezőn egybegyűlt Kurukat,16 felébresztette benne édesanyja, Prithá iránt érzett szeretetét, és ez a hatalmas szeretetérzés idézte elő ezt a döntésképtelen állapotot. Éppen ezért, hogy Ardzsuna eredeti harcra készségét újra felkeltse, ki kellett terjesztenie a Pártha szó szülte szeretet egysíkú természetét. Ezért használja az Úr Krisna most újra a „Pártha” szót, amit viszont ez alkalommal a gyávasággal kapcsol össze.

Miután létrehozta szívében ezt a hatást, fontos volt, hogy Ardzsuna elméjének mozgását a döntésképtelenségből a cselekvés felé terelje, ezért az Úr felszólítja: „állj fel”. Ezzel az Úr lendületet ad Ardzsuna elméjének a harc folytatásához, amit azonnal megtámogat azzal, hogy emlékezteti őt helyzetére, hiszen nem más ő, mint az „ellenségek felperzselője”.

Az Úr azon nyomban meg akarja állítani Ardzsunát, nem akarja, hogy olyan dolgokról gondolkodjon, amelyek sehová nem vezetnek. Rámutat arra, hogy Ardzsuna most nem a saját természetét követi, mivel mindig is cselekvő személyiség hírében állt, így a jelenlegi helyzet méltatlan hozzá.

Az Úr szavai ugyanakkor mélyebb értelmet is hordoznak. A „méltatlan hozzád” kifejezés emlékezteti Ardzsunát valódi természetére: a határtalan örök Lét, „Az vagy Te”, ahogyan azt az Upanisadok is kijelentik. Az egyetemes életet kell lélegezned, és nem szabad a „gyávaság” prédájává válnod, hiszen az a tudatlanság mezejéhez tartozik.

Az Úr a „hitvány” jelző használatával felszólítja hát Ardzsunát a „gyávaság” elvetésére. Ezzel próbálja ösztönözni őt, rámutatva arra, hogy az elvetendő gyengeség aprócska, és csupán szíve érzékenységéből fakad. Az Úr Krisna szeretné megértetni Ardzsunával: ahogyan az ember szívében növekszik a szeretet, az életszemlélete is egyre egyetemesebbé válik, valamint egyre erősebbnek és dinamikusabbnak kell lennie, ám ez jelen esetben még nem történt meg. Ardzsuna még nem emelkedett az egyetemes életszemlélet szintjére.

Ez pedig egy hatalmas metafizikai igazságra világít rá: a tudatlanságnak nincs semmiféle valós, anyagi alapja. Egy tévképzet csupán, amit éppen ezért nagyon könnyű elvetni. Ez a tudatlanság sajnos megfosztotta Ardzsunát a szeretet hullámából táplálkozó erőtől.

Harcosként Ardzsuna – természetéből fakadóan – bátor. Ezért tűnik úgy, hogy az Úr emlékezteti rá, ki is ő valójában: abszolút természetét tekintve határtalan és örök, megnyilvánult emberi formájában pedig az „ellenségek felperzselője”.

E két vers alapos tanulmányozása, amelyek az Úr első intő szavait tartalmazzák, megmutatja számunkra, hogy belső tartalmukban a Bhagavad-gítá teljes tanítását magukban hordozzák.

A belső, kiaknázatlan erő forrása

MaharishiÉletünk belső képességeink kifejeződése. Olyan mértékben nyilvánulunk meg, amilyen mértékben ismerjük belső státuszunkat. Sokkal több az élet, mint amit már élünk. Most nézzük meg, hogy mennyivel több az élet, és mennyivel többre van lehetőségünk annál, mint amit jelenleg élünk!

Bizonyára, bölcs dolog megismerni életünk egyetlen kifejeződésének teljes mértékét, és megpróbálni előhozni azt mindabban, amiben hiányoltuk. Tudjuk, hogyha követ dobunk a tóba, apró hullámok jönnek létre, amelyek szétterjednek egész területén, míg el nem érik mindenütt a tó széleit. Egy apró mozdulat a tó bármely pontján felkeveri az egész tavat, befolyásolja a víz egész területét, annak környezetét. Ehhez hasonlóan, minden gondolat, szó és cselekvés, minden egyén bizonyos hatást hoz létre környezetében. Ennek a hatásnak semmi sem szab határt. Folyamatosan terjed egyre tovább, elérve a teremtés minden szintjét.

Minden egyén minden gondolatán, szaván és cselekvésén keresztül felrázza az egész világegyetemet. Ilyen az egyén státusza. Az egyén aktivitásának minden apró fázisán keresztül kapcsolatban áll az egész világegyetemmel. Úgy tűnik, hogy az egyén határok között van: otthonának határai és saját testének határai között. A valóságban azonban, egyéniségének kifinomult vonásai az egyetemes létezést alkotják. Az egyén sohasem elszigetelt. Bensőséges kapcsolatban áll az egész világegyetemmel. Ezen túlmenően pedig, kiveszi felelős részét az egész világegyetem életéből. Az egész világegyetem benne van az egyénben. A világegyetem létezése az egyén létezésében van. A világegyetem élete az egyéni életen belül van. Az egyéni élet pedig a világegyetem életéig terjed. Az egyén és a világegyetem egymástól függnek. Egyikük sem független a másiktól. Az egyén minden mozdulata felrázza a világegyetemet. A világegyetem reagál az egyén cselekvésére. Minden egyén rendelkezik a világegyetemet felkavaró erővel, mely felrázza és megmenti a mennyben lévő isteneket és angyalokat. Az embernek olyan ereje van, amely fenntartja a világegyetemet. Az egyén minden cselekvésével a világegyetemet szolgálja. A természet nagy ereje pedig kész az egyént szolgálni, amennyiben az egyén a világegyetemben a fejlődés folyamatára serkentő hatással van. …”

(1963)

Kérje meg TM-tanárát, hogy vetítse le a teljes előadást.

Maharishi a Megvilágosodás Kora Napjának felvirradását ünnepli Nagy-Britanniában

Maharishi: Nagyon nagy öröm mindannyiunk számára, nagyon nagy szerencse számunkra és minden ember számára a világon, hogy a Megvilágosodás Kora Napjának felvirradását ünnepelhetjük.

Ez csupán annak kifejeződése, hogy a világ tudata hogyan fejlődött ki arra a szintre, amelyen valóban az élet új fényét ünnepelhetjük, amelynek természete mindent átfogó.

Nagy lelkesedéssel és beteljesedéssel a szívünkben gyűltünk össze, hogy megünnepeljük azt a fénysugarat, amely azért virrad fel, hogy a Megvilágosodás Korának napfényét állandósítsa; az élet azon fényét, amely megakadályoz minden gyengeséget az életben, amely nem teszi lehetővé, hogy problémák és szenvedés létezzen a Földön.

Ez az élet új fénye. A Megvilágosodás Kora…

A tudományos kor felemelkedik, hogy a Megvilágosodás Korává váljon. Csak a tudományos kor válhat a Megvilágosodás Korává. A tudományos kor azt jelenti, hogy mindent ellenőriztünk és igazoltunk, és nem maradt semmilyen kétség sem. Minden biztos és kétségtelen.

Csak ez a megközelítése az életnek, csak az élet tudományos megközelítése – amely biztos minden lépésében –, csak ez tudja létrehozni azt a kort, amelyben mindenki évezheti az élet érett gyümölcsét.

Most jött el az ideje a valóság tudományos megközelítésének, a természet működése tudományos vizsgálatának, azoknak a tudományos felfedezéseknek, amelyekből megismerhetjük a végtelenül hatalmas és sokféle világegyetem teljesen problémamentes irányítását. Ez a rendezettség működése. Ha pedig a rendezettség működési mechanizmusai világossá váltak, és rendelkezésünkre áll a technológia, hogy hasznosítsuk ezeket, hogy kiképezzük tudatosságunkat az állandóan fennmaradó rendezettségre, akkor ezzel létrejött a Megvilágosodás Korának alapja.

Ekkor nem lehetséges semmilyen gyengeség, semmilyen negativitás, és semmi, ami bármilyen módon károsíthatná az életet.. …”

(Skelmersdale, Nagy-Britannia, 1983. október 23.)

Kérje meg TM-tanárát, hogy vetítse le a teljes előadást.

A vágy és a beteljesedés

MaharishiÚgy vélem, hogy a beteljesedést sokkal könnyebb elnyerni az élet szubjektív vonásán keresztül, mint az objektív vonásán keresztül. A szubjektív vonáson keresztüli beteljesedéshez az elme el kell, hogy nyerje a tisztaboldogság-tudat állandó állapotát. Ekkor az elme nem ismer szenvedést, nem ismer gyötrelmet, nincs benne sem rosszindulat, sem negativitás. Teljesen a tisztaboldogság-tudattá válik. Ezt nagyon könnyű elérni. Akik meditálnak tudják, hogy könnyű elnyerni a tisztaboldogság-tudatot. Ehhez csupán el kell sajátítani a technikát, és rendszeresen kell gyakorolni. Így természetesen jön el a beteljesedés, ami a belső megelégedettséget és a tudat beteljesedett állapotát illeti.

A beteljesedés másik szemszögből való megközelítése az élet objektív területén keresztül történik, ahogy korábban mondtam. Az objektív vonás azt jelenti, hogy legyen bármilyen vágyunk is, azt el kell tudnunk érni. Egyetlen vágy sem maradhat beteljesítetlen. Az élet objektív vonásának szempontjából, ez jelenti az élet beteljesedését. Ha az ember erre, arra vagy amarra vágyik, jöjjön bármilyen vágy is, annak be kell teljesülnie. Most azt fogjuk elemezni, hogy mire van szükség az ezen a szinten való beteljesedéshez. …”

(1967)

Kérje meg TM-tanárát, hogy vetítse le a teljes előadást.

Mahárádzs Dr. Tony Nader beszéde a „Győzelem Napja” alkalmából

A védikus mesterek Szent Hagyománya, Guru Dev és Őszentsége Maharishi Mahesh Yogi állandó együttérzésükben, teljes nagylelkűségükkel megajándékoztak minket azzal a lehetőséggel, hogy visszatérjünk az önvalóba, hogy megtapasztaljuk a belső erőt, a belső győzelmet, amely mindig bennünk van, az egyetlen móddal arra, hogy mindezt megtapasztaljuk és kifejezzük életünk minden vonásában. A tiszta lét nem megnyilvánult területe válik mindazzá, amit a felszínen tapasztalunk. Amit az anyagi, a fizikai szinten érzékelünk – legyen az akár az atomok, az elemi részecskék szintjén, vagy a bolygók és a galaxisok kozmikus szintjén, vagy legyen bármi olyan, ami a kettő között van, amit külső értékekként, anyagi értékekként tapasztalunk – azok nem mások, mint az Egyesített Mező kifejeződései különböző formákba, sok különböző formában történő kifejeződése. Ezek számunkra valami másként jelennek meg. Mintha a fizikai vonás legyőzné és elrejtené a valóságot. Mit takar el tehát természeténél fogva a csandasz értéke, a külső érték? Saját valóságát, saját természetét rejti el. Az abszolút, tiszta, határtalan létet, a tudat egy, határtalan óceánját. Ez rezeg önmagában és teremt meg mindent, amit megnyilvánultként, teremtésként látunk magunk körül. …

(Rendlesham, Egyesült Királyság, 2016. október 11.)

A teljes felvétel nyilvános, és itt tekinthető meg.

Kedves emlékek Santa Catalina szigetéről

Dr. David Verrill: Ezen a felvételen Maharishi a csoport közepén foglal helyet, virágot adunk neki, és ezt nagy élvezettel tesszük. (A virág leesik Maharishi öléből.) Ehhez nem kell semmit hozzátenni. A felvételek mindig jól sikerültek végül. A csoportban ott voltak Grandvillék, Olsonék, Verillék, Jemima Pitman, Brachmachari Devendra, Leona Smith, Leona Bach és mások.

A hotelben volt egy gyönyörű ebédlő, amelyet előadóteremnek használtunk. Minden alkalommal, amikor összegyűltünk itt, Maharishi bejött Charlie Lutes-szal, és a terem első részében foglalt helyet, ahonnan rá lehetett látni az óceánra és a parton a gyepre. Maharishi előadásai között volt olyan, amikor rajzolt a táblára, ezekkel illusztrálva a tanításokat, amelyek annyira kedvessé és ösztönzővé váltak számunkra abban a három hetes időtartamban, amelyet vele töltöttünk új Meditációs Vezetőkként. Később a Transzcendentális Meditáció tanáraiként váltunk ismertté, amit ebben az időben még Mély Meditációnak hívtak. Láthatjuk a kedvenc buborék diagrammot. Maharishivel szemben ültünk, körben felállított asztaloknál, amelyek az óceánra néző ebédlő bútorzatát képezték. …”

(1961-1962, Santa Catalina, USA)

Kérje meg TM-tanárát, hogy vetítse le a teljes előadást.

Maharishi Guru Devről és a mozgalom történetéről beszél: a legmélyebb csend felelevenítése, amelynek célja a világtudat felemelése

MaharishiGuru Dev életét a csendben töltötte. A csend volt életének lényege. Csend, mély csend. Nagyon nehéz Guru Dev életének felszíni értékeiről beszélni, mivel a felszínen ideális remete élet volt, szerzetesi élet. Mélyen az erdőkben, távol az emberlakta településektől, mindentől. Körülbelül tizenegy éves korától, úgy hetven éves koráig így telt élete.

De, amint most vizsgálom, azt látom, hogy egy élet, egy egyén élete a mély csendben öltött formát. Olyanná formálódott, hogy élénk legyen a csendet képviselve, így az elkövetkező idők nagy aktivitásai átitatódhatnak a csend értékével, a csendnek ezzel a nagyszerű központjával, aki a mindentől távol eső sűrű erdőkben és barlangokban fejlődött ki… Azért, hogy a csend élénksége később vibrálhasson, amikor alig lesz csend az élet aktív területén. Erre azért volt szükség, mert a tudományos kutatásoknak köszönhetően az élet egyre gyorsabbá kezdett válni mindenütt. Az élet felszíne nagyon, nagyon dinamikussá vált. Szükség volt a belső csend felélénkülésére. Volt tehát egy egyedi személyiség, akit az Anyatermészet mintegy elrejtett, hogy biztosítsa az egyéni élet mélyén rejlő végtelen csend élénkségét. Amikor pedig ez az élénkség egyre élénkebbé vált, elkezdte áthatni a környezetet, egyre jobban elterjedt, ma pedig elkezdi áthatni az egész emberiséget. …

(1978., Seelisberg, Svájc)

Kérje meg TM-tanárát, hogy vetítse le a teljes előadást.

Guru Púrnimá, 1971

MaharishiA valóság megtestesítője minden helyzethez képes alkalmazkodni, mivel az igazság az élet minden szintjén állandóan alkalmazkodik. Létezik az igazságnak egy abszolút szintje, amely a transzcendentális terület, a határtalanság sajátja. Az igazságnak azonban nagyon sok változó szintje is van. A rózsa igazsága a piros szín. A szár igazsága a kemény felület és a halvány zöld szín. A levél igazsága pedig a lapos formája, mérete, hossza szélessége és vastagsága.

A relatív területén különböző igazságok léteznek. A transzcendentális szinten, az összes relatív igazság szintjén pedig egy igazság van, egy végső igazság. Ezek az igazság különböző formái. Az igazság legvégső vonása az abszolút, nem változó, ami mindig ugyanaz, határtalan. És léteznek a relatív igazság sokféle, változó vonásai is. Az élet különböző, változó igazságok összetétele. Abszolút igazság egy van, relatív igazság pedig sok. A relatív igazságokban az abszolút igazság alkalmazkodik a különböző körülményekhez. A nedv alkalmazkodik a levél, a szár, a tüske, a szirom, a piros szín, a lapos forma és a jó illat szükségleteihez, mindenhez. Ugyanaz az igazság alkalmazkodik a különböző kifejeződésekhez. Ugyanaz a nedv különböző értékekhez alkalmazkodik, különböző formákban és folyamatokban fejezi ki önmagát a relatív élet különböző szintjein. Ezzel egyidejűleg azonban, ugyanaz az abszolút marad. Ebben látjuk az igazság mérhetetlenül nagy alkalmazkodóképességét. Az igazság alkalmazkodóképes, alkalmazkodik. Az abszolút igazság különféle formákhoz és jelenségekhez alkalmazkodik. A legvégső valóság végtelen alkalmazkodóképessége jelentőséggel bír az ember számára az életben.

(1971. július 8.)

Kérje meg TM-tanárát, hogy vetítse le a teljes előadást.

Maharishi a mozgalom kezdetéről beszél

Kérdés: Milyen gondolat vezérelt, hogy nyugatra jöjj?

Maharishi: Amikor elkezdtem a mozgalmat azzal a céllal, hogy a világon minden embernek elhozzam a spirituális megújulást, a kezdetben – hat hónapig – Dél-Indiában dolgoztam. Egy szép nap reggelén áttekintettem, hogy mennyi idő telt el, és mennyi munkát végeztünk el. Számításom szerint kétszáz évembe került volna, hogy az üzenet mindenkihez eljusson a világon. Ekkor azt gondoltam, ez így nem fog menni. Változtatni kell a taktikán! De mit csináljak? Az a gondolat jött, hogy a világ legfejlettebb országába kell mennem. Azért gondoltam így, mert az volt a meglátásom, hogy egy ország azért lehet a legfejlettebb a világon, mert az egyének vállalkozószelleműek.

A világ legfejlettebb országában szokás kell legyen, hogy az emberek új dolgokat próbálnak ki. Ha hasznosnak bizonyul, akkor az ország egy lépéssel előrébb jutott. Ez vezetett arra, hogy eljöjjek az Egyesült Államokba. Mondtam az embereknek, hogy Amerikába akarok menni. Kalkuttából azt mondta valaki, hogy menjek el hozzájuk, és ők majd elintézik. Amikor megérkeztem Kalkuttába, az üzletemberek az mondták nekem, hogy kérnek egy kis időt. Három hónapot kértek, hogy nagyon jó kapcsolatokat építsenek ki számomra. Ezt elutasítottam, mert ezeknek az embereknek üzleti kapcsolataik voltak. Ezek viszont nem szolgálták volna célomat. Majd egyszerűen, amikor megyek az utcán, ha valaki akar, odajön hozzám. És tulajdonképpen ez is történt. Eredetileg Hawaii-on csak egy napot töltöttem volna, hogy megnézzem a szigetet. Este elmentem a városba sétálni. Egy illető körülbelül kétszáz méteren át követett.

(Kalifornia, Squaw-völgy, USA, 1968. augusztus)

Kérje meg TM-tanárát, hogy vetítse le a teljes előadást.

Maharishi búcsúbeszéde - 2008. január 12. - Vlodrop, Hollandia

maharishi-2008

„Jai Guru Dev. Nagyon hálás vagyok ezért a szívélyes búcsúztatásért, amely örökre biztosítja az egész világ legyőzhetetlenségét. Nagy örömömre szolgált, hogy Guru Dev lábánál, az ő fényét tovább adhattam környezetemnek. A mai nap végére érek a Guru Dev iránti nagyszerű kötelességem elvégzésének, és csak annyit szeretnék mondani, hogy éljen sokáig a világ békében, boldogságban, jólétben, szenvedés nélkül!

Minden dicsőség Guru Devé! Jai Guru Dev. Jai Guru Dev. Tolmácsold az összes eljövendő évezrednek abbéli örömömet, hogy az egész világ boldoggá válik! Minden dicsőség Guru Devé! A Brahmananda Szaraszvati Szövetség a jövő minden egyes reggelén és estéjén elhozza a világító fényt. A világ jövője fényes, és ez nagyon boldoggá tesz engem! Jai Guru Dev.

(Vlodrop, Hollandia, 2008. január 12.)

A teljes felvétel nyilvános, és itt tekinthető meg.

Niskam karma jóga

Maharishi:Szeretném elmondani nektek, hogy Indiában, a családi hagyományokban van egy kifejezés. Mi ez a kifejezés? Niskam karma. Niskam karma. A niskam azt jelenti: aktivitás nélkül. Vágy nélkül. Azt jelenti, spontán, automatikus aktivitás. Niskam karma. Ezt hívják jógának. Niskam karma jóga. A csendben történő aktivitás olyan, hogy összekapcsolja egymással a csendet és az aktivitást. Együtt van az aktivitás és a csend. Együtt van az aktivitás és a csend. Niskam karma jóga. A karma aktivitás, a niskam csend, a jóga pedig az együttlét. Ez tehát a csend és az aktivitás együttléte. A csend és az aktivitás együttléte. Ilyen tudatod, tudatosságod minősége, amikor a szidhiket gyakorlod. Csendes vagy és aktív. Jelen van mind az aktivitás, mind a csend. Így a szútra gondolása és a szútra eredményének megtapasztalása, e kettő olyan helyzetet állít elő, amelyben jelen van mind a csend, mind az aktivitás. Ennek gyakorlást tehát, jógának hívják. Niskam karm jóga. Niskam karm jóga.

A Bhagavad-gítában az Úr Krisna azt tanítja, hogy jógasztah kuru karmáni. Jógasztah kuru karmáni. Ez azt jelenti, hogy légy a jóga állapotában, légy az önviszonyuló aktivitás és aztán kuru karmáni – hajtsd végre a cselekvést. A szidhiprogram tehát annak valóra váltása, ami a Bhagavad-gítában található: a jóga állapotában történő cselekvés.. …”

(Fülöp szigetek, 1984. november 13.)

A teljes előadás hamarosan elérhető lesz itt. majd kérje meg TM-tanárát, hogy vetítse le.

A szóma áramlása, ami összeköti az egyént Brahman kozmikus értékével

MaharishiEz a mentális energia fizikai alkotóelemből történő átalakulásának teljes folyamata. A tökéletes emésztőrendszer az emésztés folyamatán keresztülképes előállítani a legfinomabb anyagot. Ez pedig a Tiszta Tudatot hozza létre. Tehát minél hatékonyabban működik az emésztőrendszer, annál tisztább anyag jön létre, ami így létrehozza a tudat megfelelő minőségét. A legutolsó anyag, amelyet az emésztőrendszer létrehoz, a legkifinomultabb, megemésztett érték a szóma, amely önmagában véve a tudatosság teljessége, kozmikus intelligencia.

Vájdjadzsí az imént felsorolta azokat a különböző értékeket, amelyek az emésztés folyamatából jönnek létre. Az emésztés folyamatai olyanok, mint amilyenek a finomítóban működnek. A finomítókban. Leszűrik a különböző dósákat, semlegesítik, átalakítják azokat a legvégső anyaggá, amely egyenértékű a kozmikus intelligenciával, a Tiszta Tudattal, a Kozmikus Tudattal, a Brahmantudattal, ami aztán az összes sokféleség közös forrásává válik. Önmagában véve ez teljesen egységes, de mégis az összes sokféleség önfenntartó alapja. Ez az emésztőrendszer legvégső terméke. Az emésztőrendszer legvégső terméke, amely legvégül nem fizikai anyaggá válik, hanem Tiszta Tudattá, ami transzcendentális és kozmikus. …”

(Új-Delhi, India, 1981. március 15.)

Kérje meg TM-tanárát, hogy vetítse le a teljes előadást.

A legfelsőbb tudás kivirágzása

„Kérdés: A védában pontosan az áll, hogy az „a” a teremtés alapja, vagy csupán egyszerűen úgy tűnik, mert az „a” a Rig Véda első szava, első hangja?

Maharishi: Ez az igazság, és az igazság saját módján jelenik meg.

Kérdés: Nem akarom mindenbe beleütni az orrom, de érdekel, hogy jöttél rá erre, Maharishi. Engem a gyakorlati oldala érdekel, hogy az ember hogyan ébred rá erre? Úgy fedezted fel, mint Newton, vagy a védákban olvastad ki, a sorok közül?

Maharishi: A relatívban az egyik dolog a másikhoz vezet. Arra kerestem a választ, miért szenved az ember? Hiszen az indiai szentírások tele vannak azzal, hogy az élet tiszta boldogság, végtelen, határtalan és halhatatlan. De, ha ez a helyzet, akkor miért van tele az élet szenvedéssel? Erre kerestem a választ. Ha a szentírások igazak – amilyennek lenniük kell – akkor miért szenvednek az emberek? Nehezemre esett nem elhinni a szentírásokat, és elfogadni az élet jelenlegi állapotát. Egyszerűen azért, mert a gyakorlati életben is látható, hogy mindenki menekül a szenvedés elől. Senki sem szereti a szenvedést. A szenvedés tehát, nem lehet az élet természete. …”

Kérje meg TM-tanárát, hogy vetítse le a teljes előadást.

Szanjama, a mértékletesség

Maharishi: „A TM Szidhi program az élet ismeretének abból a vonásából származik, amely az élettel mint egésszel foglalkozik, az élet teljességének ismeretéből, a Jógából.

Konkrétan a Szidhi-programot, szanjamának hívják. A szanjam, a szanjam azt jelenti, kiegyensúlyozott, torzulásmentes. Kiegyensúlyozott, torzulásmentes és… A szanjam a mértékletességet fejezi ki. A mértékletességet. A szanjama mértékletesség. Azt jelenti, hogy nem pazaroljuk el az élet teljességét. Azt jelenti, hogy megmentjük az élet teljes potenciálját bármilyen pazarlástól. Megmentjük az élet teljes értékét, nehogy bármilyen értelemben elvesztegessük. Ez a szanjama.

A szidhi szútrák szanjama szútrák. Mit tesznek? Pontosan azt, amit a szanjama jelentése hordoz: mértékletesség. Ezek a szútrák kiképezik agyfiziológiánkat, kiképezik érzelmeinket, gondolkodási folyamatunkat, magatartási formáinkat – mindezeket kiképezik – nehogy elpazaroljuk az élet teljességét. Nehogy pazaroljuk légzésünket, hogy megőrizzük azt, megőrizzük energiánkat, megőrizzük életerőnket, megőrizzük időnket, megőrizzük tiszta boldogságunkat, boldogságunkat. Más szavakkal, hogy soha ne kelljen szembesülnünk semmilyen negatív, kellemetlen dologgal, szenvedéssel vagy hasonlóval. A szútrák, ezen rövid kifejezések, a szanjam szútrák, a szidhi szútrák gyakorlása megmenti az élet teljes potenciálját a tékozlástól. Létrehozzák az élet kiegyensúlyozott állapotát.

(Fülöp-szigetek, 1984. november 13.)

Guru Dev és a tudás virágzása, amely a Megvilágosodás Korának alapjául szolgál, 1971

Maharishi: „Az TM által nyújtott hatás, az élet fejlődésének lépései, az összhang és a boldogság fejlődő értékei, és az emberiség nagyszerű reménye, hogy élvezheti a határtalanságot – erről szól Guru Dev története. Ha Guru Devet bármilyen módon lehet jellemezni, akkor ezt egyetlen kifejezéssel tehetjük meg: a bölcsesség inkarnációja, a tudás inkarnációja. Tőle jön ez a megújulás. Ez egy hatalmas lehetőség minden ember számára a világon! Látjuk, hogy milyen egyszerű a határtalanság feltárása minden egyén tudatosságában. A Transzcendentális Meditációban a védikus bölcsesség teljes gyakorlati értéke sűrűsödött össze. Most, amikor erről beszélünk, ez teljesen természetesnek tűnik. De gondoljatok csak azokra az időkre, amikor több évtizeden, évszázadon át lelkesítették az embereket az Upanisádok, a Gítá és a védák, amik arról szólnak, hogy létezik a valóság, létezik valami, ami mindennek az alapja, ami határtalan, viszont nem állt rendelkezésre egy ilyen egyszerű, természetes technika. És akkor a tudatlanság sötétségében egyszer csak megjelenik a fény! Amikor pedig jelen van, az ember még csak nem is érzékeli, mert egyszerűen természetes. De gondoljunk azokra az időkre, amikor nem volt fény! A meditálókon látjuk, hogy a TM milyen egyszerű dolog. De erre még csak nem is gondolunk! Azonban tekintsünk csak vissza arra az időre, amikor nem állt rendelkezésre ez a technika, amikor még csak nem is beszéltek róla!”

Kérje meg TM-tanárát, hogy vetítse le ezt az előadást!

A szidhik alapelve - Maharishi, 1971
A fordító megjegyzése: Maharishi a TM-Szidhi programot csak 1976-ban kezdte el tanítani, de egy kérdésre válaszolva, már 1971-ben lefektette, ismertette a szidhik elveit. Persze ez az egész érthető a magasabb tudatállapotokban történő cselekvésre is, de az alábbiakat hallva nehéz nem gondolni a TM-Szidhi technikára.
 
„Bizonyos, hogy a kifinomodott területen a cselekvés is erős. Egyszerűen azért, mert a gondolaterő – vagy bármilyen erő is mozgatja a gondolatot – nem találkozik ellenállással. Nagyobb ellenállás a felületes szinten van. A kisebb ellenállás a finom területhez tartozik. A legkisebb ellenállás pedig, a megnyilvánult élet legkifinomultabb területén van. A transzcendentális, Tiszta Tudat területén pedig, nincs ellenállás, abszolút mentes az ellenállástól. A tiszta lét ellenállásmentes terület. És ha végre tudunk hajtani cselekvést úgy, hogy közben éberek vagyunk ezen a területen, – vagy más szavakkal, ha elménk aktív tud lenni miközben nyitva áll ennek az ellenállásmentes területnek, a nem-aktivitás területének, ha az elme aktív tudna lenni itt, – akkor megmozdítanánk a legfinomabb relatív mezejét. És mivel a legkifinomultabb majdnem egy a nem megnyilvánulttal, ezért a cselekvés hatásának szétterjedése nem ütközik ellenállásba. Ezért az idő és a tér nem jelent akadályt semmilyen hatás számára, amikor tudatosságunk ezen a szinten alapozódott meg.”
– Maharishi, 1971. március 2., Mallorca, Spanyolország

„Karma, megvilágosodás, szeretet” - Maharishi előadása
„Azt mondják, hogyha ott hagysz egy tehénborjút ezer tehén között a csorda mellett, akkor a tehénborjú elkeveredik köztük, kerülgeti a teheneket majd kiköt az anyjánál. Nem áll meg soha, hanem állandóan körbe-körbe járkál. Megkeresi az anyját. Nem számít, hogy milyen nagy a csorda, hogy mekkora tömeg van. Pontosan ugyanígy, a cselekvés hatása visszatér a forrásához, a teremtőjéhez, a végrehajtójához. Nem számít, hogy ez hol van időben és térben. Egyszerűen nem számít, hogy hol van. Évmilliók múlva vajon hol lesz az illető? Nem tudni. De az eredmény eljön és megtalálja őt. Ez automatikusan történik. Nagyon automatikus.


Tudjuk… ez az elektromosság kora, hogy bármilyen hullámhosszt is bocsát ki valami, csak az azon a hullámhosszon vevő készülék fogja azt kezelni. Nem fogja azt a hullámot semmi más, kivéve az az egy vevőkészülék. Tehát a cselekvés létrehozója automatikusan részesül a cselekvés hatásában. Ez teljesen automatikus. Az idő és a tér nem akadály. Ha lakcímet változtattál, mert elköltöztél egy másik házba, (nevetés) akkor a postahivatal továbbítja a levelet. Ha megint címet változtattál, akkor az illetékes azt mondja, hogy elköltözött egy másik helyre és akkor a levél is megy oda. Ha ismét lakcímet változtatsz, a levél oda is utánad megy. Ha nem vagy fellelhető, ha nem tudnak megtalálni, akkor megkapja a fiad, a lányod, vagy valaki, aki megörökölte a tulajdonodat. Valaki… egy jóbarát, bárki (nevetés). Ahol nagyobb a vonzerő van, oda megy a levél. Vérrokonság…

A meditáció korában, – mint amilyen ez – a karmának nehéz dolga lesz megtalálni a cselekvőt. (nevetés) Mert mindenki Kozmikus Tudatba kerül, mindenki a végtelenségben lesz és nem lesz nyoma az embernek… Ekkor mi történik? Ekkor kerül képbe a vérrokonság. A megszabadult ember karmája visszatér mindazokhoz, akik szeretik őt, vagy akiket ő szeret. Mert ez jelenti a rokonságot, ez jelenti a rokonságot. A karmának muszáj eljönnie, és ahhoz jön vissza, aki a legközelebb áll az illetőhöz. Ez pont olyan, mint amikor túlcsordul a víz és a legnagyobb lejtés irányába folyik. Amerre lejt a terep, arra folyik. Amerre van a rokonság, arra megy. Muszáj visszatérnie valakihez. Ha egy cselekvés végrehajtója elnyerte a határtalanságot, – elhagyta a testét és határtalan – akkor nem lesz megtalálható. És ha valaki már nem megtalálható, akárhol is volt elméje, az a hely a szereteté. Itt, ott vagy amott… Azok tehát, akik szeretik őt, természetesen hatást merítenek. Ez nagyon természetesen történik meg; automatikus és természetes.”

„Nincs különbség a kereső és célja között” - Maharishi videoelőadása
Maharishi a jóga és a TM kapcsolatáról

A tanácsom, hogy folytassátok a jógázást a fizikai szinten, és kezdjétek el, illetve folytassátok a jógát a mentális és az intellektuális szinten, és éljétek meg a jógát a mindennapi életben az Önvaló szintjén. Az élet összes szintjén, legyen az a testi, mentális, intellektuális szint vagy a transzcendentális Lét szintje, a jóga segíteni fog titeket, hogy fejlődjetek az élet minden területén.

A jóga egységet jelent. Az egység pedig az, hogy egyre több és több egyesített teljességet viszünk be a sokféleség mezejére. A jóga egyik mondása így szól: „a jóga a cselekvésben való kiválóság”. Ha jobb minőségű cselekvésre vágyunk, akkor gyakoroljuk a jógát, és ezt az élet minden szintjén végezzük.

A Transzcendentális Meditáció maga a jóga teljessége. Azért kellett Transzcendentális Meditációnak nevezzem, mert úgy éreztem, hogy a jógát általában csak testi gyakorlatoknak tartják. Az is egy fajta jóga, de csak a maga szintjén. Emellett létezik még mentális jóga, intellektuális jóga, valamint az önviszonyuló jóga – [melynek tárgya az] önviszonyuló tudat, a Természeti Törvény egyesített mezeje, a tudat mezeje, a tudat, amely sokkal alapvetőbb, mint bármely fizikai szint. A jóga nagyon jó kifejezés, ám a megfelelő módon kell értenünk és gyakorolnunk. Ekkor az eredmény az élet teljes körű fejlődése lesz.

– Maharishi egy sajtótájékoztatón elhangzott beszédéből fordította Dr. Pál Dániel.


Maharishi explains Yoga and Transcendental Meditation

Maharishi Mahesh Yogi: The advise is to continue Yoga on the physical level, and start and continue Yoga on the mental level, and start to continue Yoga on the intellectual level, and live in daily life Yoga on the Self level. On all levels of life-physical, mental, intellectual, and on the level of Transcendental Being-on all levels, Yoga will help you to progress in every way, in every field of life.

Yoga means Unity. Unity is more and more bringing unified wholeness in the field of diversity. And one of the Yoga sayings is that “Yoga is superior action.” A better quality of action when you want, then you practice Yoga. And Yoga on all levels.

Transcendental Meditation is all Yoga. I had to call it Transcendental Meditation a new name because I felt Yoga has been commonly understood in terms of physical exercises. That is also a Yoga, but it is a level of its own. Then mental Yoga, intellectual Yoga, and then the Self-Referral Yoga Self-Referral Consciousness, the Unified field of all the Laws of Nature, the field of Consciousness, Consciousness, which is more basic to all the physical levels. Yoga is a good word, but it should be properly understood and practiced, and the result will be holistic evolution of life.

Az Istentudat egységtudattá fejlődése

“Az [Istentudaton túl] az evolúció további állapotát akarjuk, a fejlődés további szintjét. Ekkor pedig ez történik: a tudat szintjén a fejlődés további állapota annak a természetnek a feltárulása, amely megkülönbözteti az Abszolútot a relatívtól.

A mennyei valóság még mindig a relatívhoz tartozik, az Abszolút pedig ez [a tiszta tudatosság], és mindkettő a mindennapjaink élő valóságává válik. [Nézzük meg most] csak ezt a kifejezést: a mennyei és az Abszolút egyaránt élő valósággá válik, mivel azt a világot, amelyet érzékelünk, a mennyei valóság fényében észleljük. Ezt értjük azon, hogy megéljük a mennyei valóságot. Megéljük a mennyei valóságot és megéljük a tiszta tudatosságot is, együtt a kettőt. Ez azt jelenti, hogy a mennyei valóság és az abszolút tiszta tudat egyaránt élő valósággá válik számunkra, mindkettőt egyidejűleg éljük.

És amikor mindkettőt egyidejűleg éljük, a valóság két olyan aspektusát éljük, amelyek sajátságaikat tekintve egymáshoz nagyon közel állnak: az örökkévaló Abszolútot – az örökkévaló azt jelenti, hogy végtelen hosszú ideig fennáll – és a mennyei valóságot, amely rendkívül hosszú ideig létezik. A mennyei valóság rendkívül hosszan tartó létezése és az Abszolút örökkévalósága nagyon közel áll egymáshoz, sajátságaikat tekintve azonban a mennyeinek még mindig vannak a korlátai, viszont az Abszolút korlátok nélküli. Ezért létezik közöttük bizonyos különbség.

Hogy mi ennek a különbségnek a lényege, akkor válik világossá a számunkra, amikor már egy bizonyos ideje egyszerre éljük a valóság e két aspektusát. Amikor már egy ideje éljük ezt, akkor feltárul előttünk, hogy a közöttük lévő választóvonal egy olyan valamivé válik, ami elkezdi őket egyesíteni. Megtapasztaljuk, hogy az elválasztottság nem valós. Az egyik a másik. Amikor ez teljesen tisztán feltárul számunkra, teljesen tisztán feltárja magát előttünk, akkor azt hívják a Legfelsőbb Tudásnak. Ez az a Legfelsőbb Tudás, amely felfedi, hogy a relatív miért és hogyan születik meg az Abszolútból.”

– Maharishi egy sajtótájékoztatón elhangzott beszédéből fordította Dr. Pál Dániel.

Maharishi a dévatákról

“A dévaták nem koncepciók. Olyan valóságok, amelyek tényleges tevékenységet végeznek a maguk örök, önviszonyuló csendjében. Csend és dinamizmus. Csend és örök dinamizmus. Ezt ez egész területet irányítja valami. Ez a valami az irányító, és ezt az irányítót nevezik dévatának. Hogyan működnek ezek a dévaták? Ezt jegyzik fel a védikus hangok, amelyek a teljes csendből szekvenciálisan felemelkedő hangok. Tehát ezt a teljesen csendes egységet a dinamizmus, az irányító, a sokfélelég irányítója kormányozza – és az a dévatá.

A védikus hang, az intelligencia védikus áramlása minden dolog irányítója, a ponttól a végtelenig. És ez az emberi beszéd keretein belül is megtalálható. Az emberi beszéden keresztül ez az isteni intelligencia és energia elevenné válik, cselekszik és reagál az egész világegyetemben. Ez a tudás gyönyörű területe, a mindenség irányításának tudása, és ennek érdekében nyitunk főiskolákat és egyetemeket.”

— Maharishi, globális sajtótájékoztató, 2005. augusztus 10., fordította Dr. Pál Dániel.


MAHARISHI: Devata – they are not concepts. They are the realities that actually perform activity in their own self-referral eternal silence. Silence and dynamism. Silence and eternal dynamism. This whole area is administered by something. And that something is the administrator. And that administrator is called “Devata”.

And this Devata, how the Devata works? It is all inscribed in the Vedic sound. Sequentially emerging sound from the state of complete silence. So this complete silent unity, governed by the dynamism, the controller, the administrator of all diversity – Devata.

Vedic sound, Vedic flow of intelligence is the administrator of everything, from point to infinity. And that is within the human speech. And from the human speech that divine intelligence and energy becomes lively and acts and reacts in the whole universe. It is a beautiful field of knowledge. The knowledge of the administration of the universe. For that we are opening colleges and universities.

— MAHARISHI, Global Press Conference – 10 August 2005

Maharishi a pihenés fontosságáról - Hochgurgl (Ausztria), 1962.

A meditációban pedig nagyon finom állapotokat kell érzékelnünk, a tudat elvont formáját. Az elmétől – amely a tapasztalat felszínes formáját sem képes érzékelni – biztosan nem várható el, hogy a gondolat sokkal finomabb formáit tapasztalja meg. Életünk egész áramlatát úgy kell szabályoznunk, hogy ne váljunk fáradttá, és ne hozzuk elménket olyan helyzetbe, hogy képtelen legyen érzékelni a meditáció alatti finom tapasztalatokat. A meditációtól függ fejlődésünk.

Ez nagyon fontos dolog! Az élet egész célja, és a fejlődés teljes folyamata az abszolút területével történő tudatos kapcsolattól függ. Ezért, minden cselekvésünkön, tapasztalatunkon és mindenen keresztül, – amit élvezünk, vagy amitől szenvedünk az életben – olyan helyzetbe kell hoznunk magunkat, amely kedvező ahhoz, hogy sokkal kifinomultabb tapasztalataink legyenek a meditációban.

Ez a legfontosabb! Ennek van elsődleges jelentősége az életben. Ha a napi rendszeres aktivitáson keresztül testünket megóvjuk a fáradtságtól, és ha rendszeresen ugyanabban az időpontban meditálunk, akkor nagyon gyorsan fejlődünk. Ekkor egy meditáció alkalmával több ezer évnyi fejlődést érünk el.

— Maharishi, Hochgurgl (Ausztria), 1962.

Dr. Pál Dániel: „A mélypihenés tudománya - a TM fiziológiai hatásai” - Elixír, 2016. március
Dr. Pál Dániel: „A test, a lélek és a tudat” - Elixír, 2016. március - április
Hogyan értékeli Maharishi a világ helyzetét? (2002)

MAHARISHI:  a megelőzés a hivatásunk. Nem harcolunk a sötétséggel, helyette inkább meggyújtjuk a magasabb tudatállapotok fényét

(MEGJEGYZÉS: Maharishitől megkérdezték, hogy mi a véleménye a világban megfigyelhető egyes eseményekről. Az alábbi idézet Maharishi e kérdésre adott válaszából származik.)

„Nem szeretjük kommentálni az eseményeket: mi az összes esemény alapját szeretjük kiigazítani. Az összes esemény alapja pedig az egyén tudata, valamint az adott nemzet, illetve kontinens kollektív tudata. EZT akarjuk megtisztítani, ebben akarunk harmóniát teremteni, ezt akarjuk integrálni azért, hogy a tudat magasabb szintjének fényében a negatív folyamatok ne találjanak termőtalajra.

Egy nagyon pozitív szinten tevékenykedünk, elvetjük a tisztaság magvait, elvetjük a bűnmegelőzés és a konfliktusmegelőzés magvait – elvetjük mindenféle negativitás megelőzésének a magvait. A megelőzés a hivatásunk. Ezért kongatjuk állandóan a megelőzés harangját, és úgy gondoljuk, hogy – ahogyan a mondás is tartja – az erény diadalmaskodni fog. Úgy véljük, hogy az erényesség szintjén vagyunk, és kétség nem férhet ahhoz, hogy a Földön az erény fog diadalmaskodni. Ezek az apró dolgok itt-ott a világban nem fognak többé reakcióként megjelenni, egyszerűen nem lesznek többé az élet részei.

Ezért nem vesztegetjük az időnket kritizálásra és ehhez hasonló dolgokra. Mi a lámpa felkapcsolásában bízunk és úgy véljük, hogy teljességgel haszontalan harcolni a sötétség ellen. A negativitás elleni küzdelem nem szerepel a cselekvési tervünkben, nem része a viselkedési etikettünknek. Harmóniát és stresszmentes egyéneket kell létrehoznunk. Problémamentes életet kell teremtenünk az egyén, a társadalom, a nemzet, a világ stb. stb. számára.”

(Forrás: globális sajtókonferencia, MERU Vlodrop, Hollandia, 2002. szeptember 25.)


MAHARISHI: Our profession is prevention // We don’t fight with the darkness but rather light the light of higher consciousness


[NOTE: The following quote is an excerpt from Maharishi’s answer to a question asking for his comments on some current world events.]


“We are not fond of commenting on the events; we are fond of correcting the basis of all events. The basis of all events is: the consciousness of the individual, the collective consciousness of the nation, the collective consciousness of a continent. It is THAT which we want to purify; it is that which we want to harmonize, to integrate so that in the light of higher level of consciousness the negative trends will not sprout in the world. 

So we are working on a very positive level sowing the seeds of purity, sowing the seeds of prevention from crime, prevention from conflicts, prevention from all negativity. Our profession is prevention. This is why we ring the bell of prevention all the time, and we think that virtue, as the proverb goes, virtue triumphs. We feel we are on the virtuous level, and there is no doubt the virtue will prevail on earth. And these little things here and there, they will disappear themselves out of their own reactions; they’ll just drop out of life. 

So we don’t waste time on verbal criticism or anything. We believe in lighting the lamp, and we don’t think it is of any use to fight with the darkness. Fighting negativity is not in our manual of action; it’s not in the etiquette of our behavior. In our manual of performance, the thing to do is to create harmony, is to create stress-free individuals,

is

 to create problem-free individual life, social life, national life, world life, like that, like that.”   

~Maharishi~
~Global Press Conference–MERU, Vlodrop, Holland– Sept. 25, 2002~

Hogyan értékeli Maharishi a világ helyzetét? (1961)

Kérdés: Maharishi, hogyan értékeled a világ jelenlegi válságos helyzetét, és mit javasolnál a probléma megoldására?

Maharishi: A jelenlegi világválság még mindig az ellenőrzésünk alatt tartható. A veszélyes szint még elég messze van ahhoz, hogy legyen időnk a kialakult helyzet jobbá tételére. Ezt a veszélyes szintet biztosan sikerül elkerülnünk, ha megszüntetjük a kiváltó okát. A kiváltó ok pedig az, hogy szerte a világon folyamatosan nő a feszültség az egyéni élet és az országok szintjén egyaránt. Az egyetlen megoldás az, ha ráirányítjuk tudatos elménket a bölcsesség, a béke és a boldogság bennünk rejlő tárházára.

Politikai eszközökkel soha nem lehet világbékét teremteni, mivel a politikai életben folyamatos a változás. Márpedig az, ami folyamatosan változik, tartós módon nem tud semmit létrehozni. Ezért nem helyes, ha a politikusoktól várunk megoldást a világbéke problémájára. A világbékét az egyénnek kell létrehoznia azzal, hogy a saját életében békét és boldogságot teremt. Mindez könnyedén és egycsapásra megvalósítható az általam tanított Transzcendentális Meditáció révén. Ezt már világszerte több ezren tapasztalják.”

(1961. szeptember, Los Angeles (USA), idézet a „THIRTY YEARS AROUND THE WORLD – DAWN OF THE AGE OF ENLIGHTENMENT” c. könyvből.)


Question :”How do you evaluate the present world crisis, and what do you propose as a solution to our dilemma?”

            Maharishi: “The present world crisis is still within control. The danger point is yet far enough away to give us time to improve the situation. It will certainly not be reached if the basic cause is soon removed. The basic cause is the growing tension in the individual lives of the people in all countries. Leading the conscious mind of the invividual to the chamber of wisdom, peace, and happiness within himself–this alone is the solution.

            “World peace can never be established on a polititcal basis because politics is a field that is always changing in itself. That which is always changing can never establish anything on a lasting basis. Therefore, it is wrong to look to politicians to solve the problem of world peace. Each individual has to solve it, by solving the problem of peace and happiness in his own life, and this is easily achieved in one stroke by my technique of Transcendental Meditation. Such is the experience of thousands of people all over the world.”

(Los Angeles, September 1961, THIRTY YEARS AROUND THE WORLD – DAWN OF THE AGE OF ENLIGHTENMENT)

Mennyi idő alatt lehet elérni a kozmikus tudatot* a TM-mel?

„Ha már egyszer túlléptük az idő határait, akkor azt ott nem tudjuk behatárolni. (nevetés) Helytelen lenne, ha időben behatárolnánk magunkat, miközben az idő transzcendálása a célunk. Nem beszélhetünk időről. Lehet, hogy azonnal megtörténik. Lehet, hogy rögtön végbe megy. De az is lehet, hogy ötven évre van rá szükség. Mivel ez a „legnagyobbnál is nagyobb” és a „legkisebbnél is kisebb” területe, az idő itt nem játszik szerepet. Az idő nem tényező. Lehet azonnali, gyors, de lehet hosszú gyakorlás eredménye is. Mindkettő. De vegyük úgy, hogy lehet azonnali. Akkor miért ne próbálnánk meg? Miért ne váljunk azzá és élvezzük azt?

Lehet, hogy tíz évet vesz igénybe, hogy bölcsészdoktorrá váljunk. Rendben, legalább tíz évre van hozzá szükség. Nem kezdünk úgy gondolkodni erről, hogy minden évfolyamot lehet, hogy kétszer-háromszor is meg kell ismételnünk, és így akár negyven évbe is telhet. Nem így számolunk. A legrövidebb lehetőséget vesszük, tíz évet. Rendben, tíz évbe telik, próbáljuk meg, fogjunk hozzá.

Ugyanígy, a kozmikus tudat esetében is a legrövidebb időtartammal számolunk. A legrövidebb időtartam, pedig azonnal van. Nem igényel időt. Erre tehát megvan a remény. A remény beteljesedése pedig rendelkezésünkre áll. Amire szükség van csupán: a vágy. A vágy. De tovább megyek egy lépéssel: még a vágyat sem kell létrehozni magunkban. Az élet egyre nagyobb élvezetére való vágy már jelen van. A vágy, hogy egyre inkább élvezzük az életet, már jelen van, tehát a kozmikus tudatra törekvés vágya nem egy új vágy: az már jelen van. De az a helyzet, hogy bár vágyunk arra, nem vagyunk képesek eljutni oda. A vágy már megvan, mindenki el akarja érni az életben az örök boldogság állapotát. Azonban nem találjuk meg az ehhez vezető legrövidebb utat. Ezért közelítünk hozzá hosszú úton. Mindenki a kozmikus tudat felé tart, még akkor is, ha nem gyakorolja ezt a meditációt, hiszen mindenki egyre nagyobb boldogságot és békét keres az életben. Maga a tény, hogy minden cselekvés, gondolat és kimondott szó a nagyobb boldogság irányába tart mutatja, hogy mindenki a kozmikus tudat irányába halad. A meditáció csupán a legrövidebb út ahhoz.”

További idézetek a kozmikus tudatról:

„… Ráadásul az elme már kozmikus! Mi határoljuk be, természetellenes módon. Mindaddig, amíg tapasztalásunk hatókörét az objektív világban történő, érzékszerveken keresztüli érzékelésen át behatároljuk, addig céltudatosan szűkítjük le tudatunkat. A valóság lényegi természetét tekintve a kozmikus tudat, az tudat. Egyetemes. Kimondottan egyetemes, nekünk csupán nem szabadna behatárolnunk azt. Ennyi az egész! Akkor hagyjuk abba tudatunk behatárolását, amikor elkezdjük megtapasztalni a transzcendentális valóságot.”

„Milyen változás jön létre az emberben, amikor felemelkedik a kozmikus tudatra? Milyen változás jön létre?

A gyakorlati tevékenység szempontjából minden ugyanaz marad. A gyakorlati tevékenység szempontjából minden ugyanaz marad: működik az elme, az intellektus, az érzékszervek is működnek, a szem lát. Az ember ugyanúgy szenved az éhségtől és a szomjúságtól.

Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy szenved dolgoktól és élvezi azokat, mint ahogyan korábban is tette – olyan mértékben, amilyenben azt az érzékszervek tapasztalata lehetővé teszi.

Nem arról van szó, hogy a megvilágosodott ember valami helyett valami mást lát. A falat ugyanolyannak látja, mint amilyennek azt a szeme korábban is látta. Olyannak látja a falat, amilyennek korábban is látta.

A létrejövő változás a tapasztalás azon mechanizmusában van, amelybe a benyomások érkeznek. Ha egy nem megvilágosodott ember lát egy virágot, akkor az teljesen magával ragadja őt. A virág teljesen a hatalmába keríti az elméjét. A virág szépségének benyomása mélyen behatol az elmébe. Ez olyan, mint egy kőbe vésett vonal.

Ha egy megvilágosodott ember nézi a virágot, a benyomás akkor is jelen lesz, mivel amikor látunk egy virágot, akkor maga a benyomás létrejön. A különbség csak a benyomás mértékében, annak erejében van. Az egyik esetben olyan, mint a víz felszínén húzott vonal, a másik esetben pedig mint egy kőbe vésett vonal. De a vonal mindkét esetben jelen van.”

(Maharishi Mahesh Yogi, 1962, USA)

* Maharishi 1962-ben még nem beszélt a kozmikus tudatnál magasabb tudatállapotokról.

A vágyak beteljesítése

„Soha nem lehet olyan vágyad, amelyhez ne társulna az erő, amellyel véghezviheted azt.”

(Maharishi Mahesh Yogi)

A halhatatlanság négy feltétele

1. az egyénnek megalapozódottnak kell lennie az önvalóban,

2. meghatározott ajurvédikus szerek fogyasztása,

3. az egyén körül az atmoszférának teljesen tisztának kell lennie (a gondolkodás, a beszéd és a cselekvés minden szintjén),

4. rendszeres napi rutin.

(Dr. Suzie Dillbeck idézi Maharishit a Maharishi Csatornán.)

Mit jelképez a kereszt?

Kérdés: „A kereszt nem a szenvedést jelképezi?”

Maharishi: „Nem, a kereszt nem a szenvedés szimbóluma, nem a szenvedésre utal. Éppen ellenkezőleg: a kereszt az örök életet jeleníti meg. A kozmikus létezést, az élet teljességét jelképezi. A teljes mértékben integrált élet az anyagi és a spirituális értékek harmonikus együtt létezését jelenti. A keresztény kereszt egy ilyen életre utal – egy tiszta boldogsággal, bölcsességgel és kreativitással teli életre.

A keresztnek van egy függőleges és egy vízszintes szára. A vízszintes szár a létezés anyagi értékeit jelképezi – az élet külső megnyilvánulását. A függőleges szár pedig az élet spirituális értékét szimbolizálja – az emberi létezés belső dicsőségét. E kettő találkozása jelenti a kozmikus tudatot. A keresztben az a szép, hogy a függőleges szár hosszabb, mint a vízszintes, és a függőleges szár tartja meg a vízszinteset.”

(London, 1960 márciusa és 1961 közepe között, Transcendental Meditation with Questions and Answers (1967), 128. o., idézi: Dave Hooper.)

Jai Guru Dev


Az eredeti szöveg:

QUESTION: “Is not the cross the symbol of suffering?”

MAHARISHI: “No, the cross does not represent suffering, and it is not meant to. On the other hand, it is the symbol for eternal life. It represents cosmic existence, fullness of life. A fully integrated life is one where the material values and the spiritual values are joined in harmonious living. The Christian cross stands for such a life — a life of all bliss, wisdom, and creativity.

The cross has its vertical and horizontal bars. The horizontal bar stands for the material values of existence — life in its outer manifestation. The vertical bar signifies the spiritual values of life — the inner glorious aspects of human existence — and when the two are crossed it means Cosmic Consciousness. And the beauty of the cross is that the vertical is longer than the horizontal, and it is on the vertical that the horizontal bar rests.”

~London, UK — Between March 1960 and mid-1961~

~Transcendental Meditation with Questions and Answers (p. 128) — 1967~

Jai Guru Dev

Az alvás tapasztalása a kozmikus és az istentudatban

Maharishi: „Az alvás a kozmikus tudatban ahhoz hasonlít, mint amikor fekete színű vízbe merülünk: ha az ilyen vízben kinyitjuk a szemünket, nem látunk semmit. Az alvás az isten tudatban pedig ahhoz hasonlít, mintha tiszta vízben merülnénk le: az ilyen vízben képesek vagyunk látni. Tehát ez a különbség: még ha nem is látunk semmit a tiszta vízben, akkor is van valami, némi fény benne.

Jemima_Pitman

Jemima Pitman: „De a tudatosság – a „búvár” – állandóan jelen van?”

Maharishi: „Igen, jelen van.”

Jemima Pitman: „Tehát nem veszítjük el a tudatosságot. Mindkét tudatállapotban mást látunk, de a tudatosság nem veszik el, ugye?”

Maharishi: „Két különböző helyzetről van szó. Az alvás során nem a tiszta tudatosság, az önvalóról való tudatosság veszik el, hanem az ébrenléti tudatosság homályosul el. A kozmikus tudatban való alvás során az ébrenléti tudatosság vész el és válik teljes „tunyasággá”. A másik esetben, az isten tudatban, az ébrenléti tudatosság az általunk mennyei tudatosságnak nevezett állapotnak adja át a helyét. Tehát az isten tudatban az alvás is, az álom is és az ébrenlét is sokkal élvezetesebb. A különbség csak az, hogy az isten tudatban nagyobb az érzékelésből fakadó boldogság.”

(Srínagar, Kasmír, India, 1969. augusztus 18., Conversations with Maharishi, 1. kötet, 349-350. o.)

MAHARISHI: “…..It [sleep in Cosmic Consciousness]* is like diving into black-colored water where you open the eyes and you don’t see anything, and [sleep in God Consciousness is like]* diving into clean water where you open the eyes and you are able to see. There is that difference: even if you don’t see anything [in the clear water]*, you have something [some clarity]* there.”
 JEMIMA PITTMAN: “But the awareness — the diver — is there at all times.”
 
MAHARISHI: “Yes, it’s there.”
JEMIMA PITTMAN: “So awareness is not lost. What you see is different, but awareness is not lost, is it?”
MAHARISHI: “See, there are two situations. During sleep this pure awareness, Self-awareness, is not lost, but awareness of the waking state gets drowned. Now, awareness of waking is lost into complete inertia during sleep in Cosmic Consciousness; in the other case, in God Consciousness, awareness of the waking is lost into what we can call celestial awareness. So [in God Consciousness]* the sleep also is much more enjoyable, as are the dreams, as is the waking state — it’s only a matter of increasing the joyfulness of perception.”
~Maharishi~
~Srinagar, Kashmir, India — August, 18, 1969~
~Conversations with Maharishi, Volume 1 (pp. 349-350) — Compiled & edited by Dr. Vernon Katz — 2011~
 
*ALL bracketed content in this quote supplied by Dr. Katz in the original publication of Conversations with Maharishi, Volume 1

A TM értéke

„Ez az életnek az a nagyszerű, gyakorlati bölcsessége, amelyért Indiában át kell adnunk életünket a mesterünknek. Ez a Brahmavidja nagy titka, amelynek megszerzéséért az uralkodók lemondtak hatalmukról. Egykoron az uralkodók elvándoroltak a dzsungelbe, hogy mesterük lábainál élhessenek. Évek szolgálata árán, lépésről-lépésre kapták meg ezt a tudtást. Az életnek ez a nagyszerű, értékes tudása most elérkezett hozzátok!”

(Maharishi Mahesh Yogi, Stuttgart, 1962)

„Újjáalakítom a világegyetemedet...”

„Ha elhatároztad, hogy szabad akaratodból átadod nekem világegyetemedet, akkor ezáltal minden eldőlt. Újjáalakítom azt számodra.”

(Maharishi Mahesh Yogi, Seelisberg, Svájc, 1982)

Helytelen dolog-e paranormális képességekre vágyni?

Kérdés: Helytelen dolog-e paranormális képességekre vagy látnoki képességre vágyni, vagy ezekkel törődni?

Maharishi: Igen, abban az értelemben helytelen, ha a bizonyos erők kifejlesztésére való törekvést azzal a törekvésünkkel hasonlítjuk össze, hogy a TM gyakorlásán keresztül minél előbb elnyerjük a kozmikus tudatot. Ha így nézzük, AKKOR tényleg egy jelentéktelen dologról van szó.

Kérdés: Megvilágítanád ezt egy példával?

Maharishi: Ez olyan, mint amikor a vár felé tartó úton haladunk, és minél előbb el akarjuk foglalni a várat, és ki akarjuk terjeszteni befolyásunkat a várhoz tartozó egész területre VAGY ha nem egyenesen a vár felé haladunk, hanem helyette valamilyen aranybánya felé az út egyik oldalán vagy ezüstbánya felé a másik oldalán.

Kérdés: És mi a helyzet a (tudat) finomabb szintjein szerzett tapasztalatokkal? Akkor helytelen dolog, ha vannak ilyen tapasztalataink, mivel ezek is minden bizonnyal félrevisznek bennünket?

Maharishi: Ha ezek önmaguktól jönnek, akkor nem helytelen. Az életben rengeteg olyan dolog van, aminek nincs sok értelme. De ha valamilyen értelmes dologgal találkozunk, azt nem utasíthatjuk vissza (nevetés). Nem utasítjuk vissza. Ha az életünk tisztaságának növekedésével bizonyos képességek megjelennek, az a Természet támogatása.

Kérdés: Ez néha véletlenül is előfordulhat?

Maharishi: Soha nem fordul elő véletlenül.

Kérdés: Akkor ennek így kell történnie? Mindenkinek ugyanúgy kell átmennie ezen?

Maharishi: Nem mindenkinek. Minden embernek más és más a fiziológiája. Egyes fiziológiák esetében ilyen, más fiziológiák esetében pedig más képességek alakulnak ki könnyebben. De nem túl bölcs dolog ilyen vagy olyan képességre vágyni.

A kérdező megjegyzése: Akkor azt fogom kívánni, hogy soha ne legyenek látomásaim meg ilyenek…

Maharishi: Ez a hozzáállás IS helytelen lenne (nevetés). Ez azt jelentené, hogy visszautasítunk valamit, ami megjelenik az életünkben. Nem utasítjuk vissza, de nem is vágyunk rá. Semleges hozzáállást tanúsítunk. Foglaljuk el a várat, és terjesszük ki fennhatóságunkat a hozzá tartozó területre. A cselekvés területén az Abszolút jelenti a várat.

Kérdés: Elképzelhető, hogy amikor a vár felé kezdünk haladni, egy olyan területre érünk, ahol a vár felé vezető legegyenesebb út egy gyémántbányán keresztül halad. Az ilyen esetekben meg kell kerülni a gyémántbányát, hogy eljussunk a várba? Vagy fogadjuk el, hogy át kell menni a gyémántbányán?

Maharishi: Igen, fogadjuk el. Átmegyünk a bányán, hogy eljussunk a várba. Ezért nem akarjuk visszautasítani az aranybányát.

A kérdező megjegyzése: Előfordulhat, hogy egyesek egy olyan ponton tartózkodnak, hogy számukra a várba vezető legegyenesebb út nem halad át valamilyen bányán. Tehát van olyan ember, akinél lehet, hogy a várhoz tartó legegyenesebb út egy bányán keresztül vezet, míg másoknál nem.

Maharishi: Így van. És ha az utunk egy bányán keresztül vezet, akkor jó, ha tudjuk, hogy ez a bánya, ezek a képességek, ezek részek csupán – valamilyen képesség itt vagy ott az úton. A TM-mel elnyerjük a mindenható Természet legteljesebb támogatását. A kozmikus tudat elnyerése azt jelenti, hogy az egyéni életünk megalapozódik a kozmikus élet szintjén, amely az egész világegyetemet irányítja. Az egyik oldalon elnyerjük a mindenható Természet támogatását, míg a másik oldalon a sok millió képesség közül csak egy-egy képesség támogatását élvezzük. Az egyik oldalon a több millió képesség ÖSSZESSÉGÉNEK támogatását élvezzük, míg a másikon a sok millió közül csupán az egyikét. Az egyik oldalon a Természet mindenható erejét nyerjük el, míg a másikon ennek csak kis töredékeit élvezzük.

Tehát nem utasítjuk vissza ezeket a részeket, de nem is fogadjuk el őket azon az áron, hogy lemondjunk a teljességről. A teljesség bebiztosítása fontosabb, mint a részek elnyerése.

A reggeli és az esti rendszeres meditációval és egy természetes életvitel révén a mindenható Természet egyre nagyobb támogatását nyerjük el. Hogyan történik mindez? Úgy, hogy az elménket egyre nagyobb mértékben, közvetlenül átitatjuk a transzcendens Léttel. A transzcendensbe való minden lemerülés során az elme valamilyen mértékben átitatódik a Lét értékével, majd így tér vissza a felszínre. Ahogyan a Lét értéke egyre erőteljesebben átitatja az elmét, úgy élvezzük egyre erőteljesebben és koncentráltabb formában a mindenható Természet hatását.

(Forrás: davehoopermpp@gmail.com, audiofelvétel, Prayag (Allahabad), India, 1966. február, „Kumbha Méla” ünnepség.)


Eredeti szöveg:

8/4/14-Maharishi: Is it wrong to wish for psychic powers?

QUESTION: “Is it wrong to wish for psychic powers or clairvoyance; is it wrong to think about it?

MAHARISHI: “Yes, it is wrong in the sense that when we compare the aspiration of cultivating some powers with our aspiration to quickly gain Cosmic Consciousness through Transcendental Meditation, THEN it is a small thing.”

QUESTION: “How does it compare?”

MAHARISHI: “It compares as [being on] a road leading to the fort and capturing the fort suddenly, quickly and gaining mastery over the whole of the territory belonging to the fort OR not going to the fort directly, but instead getting to this gold mine on this side and some silver mine here.”

QUESTION: “What about experiences in the subtle state [of consciousness]? Is it wrong to have those then, because surely that is also sidetracking?”

MAHARISHI: “No, if it comes by itself. Now, so many things that come are meaningless. If something meaningful comes, we can’t reject it. (Laughter). We don’t reject it. If some of these powers come with the growth of purity in life nature supports.”

QUESTION: “Is it sometimes an accident?”

MAHARISHI: “It’s never an accident.”

QUESTION: “But it has to happen in that way? Everybody has to go through it in that way?”

MAHARISHI: “Not everyone. The body is different. Some bodies are more susceptible to certain powers, others more to certain other [powers]. But to aspire for some [power] is not very encouraging.”

COMMENT: “I’ll be wishing not to have any of these visions and things.”

MAHARISHI: “THAT we should not have either, (Laughter) because that would be rejecting something that comes. We don’t reject; we don’t want. Just see what happens. Capture the fort and gain the mastery over the territory that belongs to the fort. The fort in our sphere of activity is the Absolute.”

QUESTION: “It could be when you start going towards the fort that you happen to be at such a point of the landscape that your straightest road to the fort passes through a diamond mine. Do you then have to go around the diamond mine to get to the fort? I mean should you then accept to walk through the mine?”

MAHARISHI: “Right, we accept, but we walk through the mine and get onto that [fort]. That’s why we don’t want to reject the golden mine.”

COMMENT: “Some people might be at such a position in the landscape that their straightest road [to the fort] doesn’t pass through a mine. So one person’s straightest road might pass through a mine and the other person won’t pass through a mine.”

MAHARISHI: “Right. And if your road passes by the mine, then it’s good to know that the mine is lying there because all these forces, they are bits — a force here and a force here. What we are doing in this meditation is gaining the fullest support of the almighty nature. Gaining Cosmic Consciousness means having our individual life established on the level of cosmic life which is responsible for the entire cosmos — gaining the support of the almighty nature on one side versus gaining the support of this power or that power out of millions of powers [on the other side], gaining the WHOLE multitude of millions [of powers] on one side versus one out of the millions on the other side, gaining the almighty power of nature on one side versus the small bits of power on the other side.

So we don’t reject the bits, but at the same time we don’t accept the bits at the cost of the whole. Security for the whole is more necessary than the gain of the bits.

As we proceed with regular meditation morning and evening and easy life morning and evening, we are gaining more and more support from the almighty nature. How? By directly imbibing more and more of transcendental Being in our mind. Every dive in the transcendent is bringing some infusion of Being into the mind and [then] coming out with that. More and more infusion of Being into the mind amounts to gaining more and more concentrated influence of the almighty nature, more and more, more and more.”

~Maharishi~

~Audiotape — Prayag (Allahabad), India — At the Kumbha Mela, February 1966~

Ne becsüljük le a nem meditálókat!

„Lehet, hogy valaki már eleve úgy született, hogy 90%-ban átitatódott a Léttel. Lehet, hogy valaki más úgy született, hogy 20%-ban volt átitatódva a Léttel. Most mindketten fokozatosan haladnak előre … fokozatosan haladnak előre … fokozatosan haladnak előre. Ezért egyetlen meditáló se becsülje le egy nem meditáló ember életének értékét és nem mondja azt, hogy „mivel ő nem meditál, én pedig igen, ezért nekem jobb kisugárzásom van”.

Nem becsüljük le egy nem-meditáló ember értékét. Lehet, hogy valaki 98%-os kozmikus átitatódottsággal született, mi pedig napról napra küszködünk és csak hetven százalékot értünk el (nevetés). Az az ember sokkal jobban érezheti magát, mint mi négy év meditálást követően, mert születésétől fogva magasabb tudatállapotban van.

Mindig tiszteletben tartjuk tehát a másik ember állapotát, mert nincs közvetlen eszközünk a tudatszint méréséhez.

(Maharishi, Squaw Valley, USA, 1968. augusztus)

Jai Guru Dev


Eredeti szöveg:

12/24/14-Maharishi: We don’t depreciate non-meditators/We always respect whatever the state of a man is  

“A man may have been born with 90% infused Being already from birth. Another man may have been born with 20% of infusion. Now both are gradually going ahead, gradually going ahead, gradually going ahead. So no meditator will depreciate the value of life of a non-meditator, ‘Because he is not meditating and I am meditating so I have better vibrations.’

We don’t depreciate the value of [non-meditators]. Somebody may have been born with 98% of cosmic infusion, and we may be struggling along day after day meditating and may have reached [only] 70%. [Laughter] He may be feeling much better than what we are feeling after four years of meditation because he is already on a higher level of consciousness by birth.

So we always respect whatever the state of a man is because there is no direct gauge to measure the level of consciousness.”

~Maharishi~

~Squaw Valley, USA — August 1968 — Audiofile~

Jai Guru Dev

Van-e Istennek egy gonosz megfelelője?

K: Maharishi, Te gyakran beszélsz Istenről. Létezik-e valamilyen gonosz erő – például az ördög -, amely Istenhez hasonló, csak a sötét erőket képviseli?

MMY: Az Isten értékelésének hiányából fakadó tudatlanság léphet fel ördögként.

K: Úgy értem, hogy létezhet-e a gonoszt képviselő valamilyen megtestesült lény?

MMY: Isten megtestesül, a gonosz – nem. Isten megtestesül, a gonosz – nem.

Jai Guru Dev

(audiófelvétel, 1968. agusztus 22., Squaw Valley, USA)


2/23/15-Maharishi: Does God have an evil counterpart?
QUESTION: “Maharishi, you often speak of God. Is there an evil force, say the devil, something along the line of God, representing the dark forces?”
MAHARISHI: “Lack of appreciation of God, and that ignorance could act as a devil.”
 
QUESTION: “No, I mean could there be one incarnate being of evil?”
MAHARISHI: “God incarnates, evil does not; God incarnates, evil does not.”
 
~Squaw Valley, USA — August 22, 1968 — Audio file~
Jai Guru Dev

A védikus dévaták

„A védikus dévaták a teremtés összes vonásának irányítói: ők a teremtés minden pontjában, minden szemcséjében jelenlévő élénk intelligencia. Ugyanúgy, mint ahogyan a gravitáció törvénye az „irányító szerepét” különböző tömegek vonzása felett gyakorolja, a védikus dévaták a teremtés minden formája és funkciója felett gyakorolnak irányítói szerepet. Így például a csendet irányító védikus dévatát Sívának, a dinamizmust irányítót pedig Visnunak hívják.

A védikus dévaták nem különülnek el az önvaló legvégső valóságától – az átmától – a természeti törvények egyesített mezejétől. A teremtés minden pontja – legyen az akár megnyilvánult, akár nem megnyilvánul, élő vagy élettelen, mikroszkopikus vagy kozmikus nagyságú – végső valóságát tekintve nem más, mint az egyesített mező. A Természet minden egyes törvénye, illetve e törvények minden csoportja, az idő és a tér bármely körülményei között cselekedve, nem más, mint az egyesített mező dinamikája, a védikus dévaták.

A védikus dévaták saját emberi fiziológiánk szerves részei. A védikus dévatákat minden emberi lény megtestesíti: ugyanolyan alakjaik és funkcióik vannak, mint ahogyan azt a védikus irodalom leírja. A védikus dévaták minden ember testében jelen vannak az illető kasztjától, hitvallásától, politikai hovatartozásától és attól függetlenül, hogy a Föld mely részén született. Ezért a védikus dévaták nem vallási, filozófiai vagy költészeti elméletek, hanem tudományos valóság.”

– Maharishi

(Részlet „A védikus dévaták ünneplése az emberi fiziológiában” c. könyvből.)

Bhagavad Gítá, VII/26: Isten megismerése

VII. fejezet, 26. vers: Az Úr teljes megismerése

„Ardzsúna, én ismerem azokat a lényeket, melyek már elmúltak, amelyek jelenleg léteznek és amelyek a jövőben születnek majd meg, azonban egyikük sem ismer engem.”

Maharishi kommentárja:

Ez a minden-tudás az isteni Inkarnáció egyedülálló tulajdonsága. Annak az oka, hogy mások miért nem ismerik Istent, a következő versben válik világossá.

„Egyikük sem ismer engem”: az előző és az ezt követő versekből adódóan ez a kifejezés azt jelenti, hogy „senki nem ismer engem, aki nem nyerte el Létem szintjét”. Ez nem átvitt értelemben értendő, hanem egy tényszerű állítás, amely a valós helyzetet tárja fel. Valójában senki sem ismeri Istent. Az, aki ismeri Őt, nem marad önmaga. Isten megismerése gyakorlatilag annak felel meg, hogy túllépjük saját, kicsi, egyéni személyiségünket, és felemelkedünk Isten kozmikus szintjére. Senki sem ismerheti meg Istent, távol maradva Tőle. Csak a Vele való eggyé válással, csak a Vele való felbonthatatlan egységben ismerhetjük meg Őt. Bárki, aki ismeri Őt, azzá válik, ami maga Isten. Isten bármely távolságból való ismerete nem az Ő teljes megismerése.

Ebben a versben, amikor az Úr azt mondja, hogy „egyikük sem ismer engem”, akkor ezzel az Őt ismerőkkel való teljes azonosulását kívánja kifejezni.

Jai Guru Dev

Mi a különbség Brahman és az Abszolút között?

K: „Mi a különbség Brahman és az Abszolút között?”

MMY: „Brahman és az Abszolút. Van különbség Brahman és az Abszolút között.

A Abszolút olyan, mint a növény nedve: minőségektől mentesen létezik. A növény nedvében nincsenek különbözőségek. A növény nedvéből alakul ki a rózsaszín (szirom), a zöld (levelek), a (szár) kerek(sége) vagy (a levél) lapos(sága). Ezek a különböző minőségek a minőség nélküli nedvből alakulnak ki. Tehát e különböző kifejeződések tekintetében a növény nedve az Abszolút. A növény nedve (jelképezi) az Abszolút élet(et) minden relatív létezésben. Az Abszolút tehát „létezik”.

Az Abszolút létezésétől eltérően Brahman a megismerőn keresztül létezik. Az Abszolút függetlenül attól létezik, hogy tudatosulunk-e róla vagy sem. Létezésének valósága nem függ a megismerőtől. Mindegy, hogy valaki felismeri-e a létezését vagy sem. Az Abszolút „létezik”. Az Abszolút egy „Lét”-ezés. De Brahman más, mint az Abszolút. Míg az Abszolút függetlenül attól létezik, hogy tudatosulunk-e róla vagy sem, Brahman NEM létezik a megismerő nélkül. Brahman NEM létezik a megismerő nélkül. Ez egy nagyon fontos különbség.

Amikor a megismerő azonosítja magát a mindenséggel, vagy amikor a megismerő önmaga részeként ismer mindent, akkor fokozatosan felismeri Brahmant. És amikor tényleg MINDENT önmaga részeként ismer, akkor Brahmanná vált – mindez a saját önvalóm szemszögéből nézve. Az egységtudat fokozatosan alakul ki. Mivel az Abszolút az élet azon szintje, amelyen nem léteznek a különbözőségek, ezért az az egység területe. Olyan mint a vákuumállapot: üres és mindennek az a forrása. És ahogy az erről való tudatosulás egyre teljesebbé válik, és amint erről teljes mértékben, végtelenül, a maga teljességében tudatosulunk, az válik Brahmanná.

Az Abszolút mindenütt jelen van, függetlenül attól, hogy tudatosulunk-e erről vagy sem, ez a nem változó, halhatatlan és örök valóság szintje – nem változik és mindig jelen van. Amikor erről saját önvalónkként tudatosulunk, az Brahman. Brahman tehát mindig a megismerőn,az Abszolút pedig a Léten keresztül létezik.”

(Ismeretlen helyszín – 1974. november 30. – audiofájl.)

JAI GURU DEV


12/1/14-Maharishi: The difference between Brahman and the Absolute
QUESTION: “What would be the difference between Brahman and the Absolute?”
 
MAHARISHI: “Brahman and the Absolute. There is a difference in Brahman and the Absolute.
The Absolute is, like the sap is. The sap is. It’s attribute-less. There are no differences in the sap. Pink also comes from there, green also comes from there, round comes from there, flat comes from there. All of these different attributes come from the attribute-less sap. So sap is the Absolute of all these expressions. Sap is the Absolute life of all the relative lives. So Absolute is.
Unlike the existence of the Absolute, there is no existence of Brahman other than the knower.  Absolute is, whether one knows it or not. It is there. It’s validity is not dependent on the knower. If someone recognizes or doesn’t recognize, it doesn’t matter. The Absolute is. It is Is-ness. Brahman is not like the Absolute. Absolute has its validity whether someone knows it or not, but Brahman has NO validity without the knower. Brahman has no validity without the knower. This is a very great difference.
When the knower identifies himself with everything, or when the knower knows everything in terms of himself, then he is getting to be Brahman. And when he has actually known EVERYTHING in terms of himself, then he is Brahman — this in terms of my Self, this in terms of my Self. This means Unity Consciousness growing, growing. Because the Absolute is that level of life which knows no differences so that is the field of Unity, like the vacuum state, flat, at the basis of all things. But the appreciation of that more and more fully, more and more fully, appreciation of that completely, infinitely, in its wholeness, that becomes Brahman.
The substance that is omnipresent, everywhere it’s there, whether one knows it or not, there is a level of non-changing reality, immortal, eternal, it doesn’t change, it’s always there: That is the Absolute. Realization of That in terms of one’s Self is Brahman. So Brahman is always there in terms of the knower; Absolute is there in terms of Being.”
 
~Location unknown — November 30, 1974 — Audiofile~
Jai Guru Dev

Tanítási rendszer a jövő nemzedékei számára

„Az igazság jelen van: mindig is jelen volt és mindig is jelen lesz. Csak fel kell készülnünk (az átadására): ki kell alakítanunk egy tanítási rendszert a jövő nemzedékei számára azért, hogy senki ne maradjon ki az élet igazságának és teljességének megéléséből, és hogy senki ne veszítse szem elől a mindenható Istent. Ezért dolgoztuk ki az egész világra szóló oktatási tervünket.

Minden eljövendő nemzedék értékelni fogja az erőfeszítéseinket és elmondhatjuk, hogy tettünk valamit azért a világért, amelyben megszülettünk és éltünk egy ideig – még akkor is, ha remélhetőleg nem jövünk többet vissza erre a bolygóra (nevetés). De tettünk valami jót, elültettük a (tudás) magvait az utánunk jövő nemzedékek számára.”

JAI GURU DEV

(Bad Mergentheim, Németország – 1964. december utolsó hete – audiofelvétel)


11/29/14-Maharishi: We have to prepare our mind & set a course of teaching for all generations to come

“The truth is there, it has been there, and it will always be there. Only, we have to prepare our mind, and we have to set a course of teaching for all the generations to come so that no one could miss living the truth in life, no one could miss the great, almighty God, and no one may miss living fullness of life. For that, our educational plan for the whole world. Our efforts will be cherished by all the generations to come. And we would have done something for the world in which we were born and lived for some time, even though we don’t hope to come back again to this planet. (Laughter) But we would be doing something good, sowing good seeds for the people who are yet to come.”
 
~Maharishi~
~Bad Mergentheim, Germany — Last week of December 1964 — Audiofile~

A TM valamennyi jótékony hatásának elnyeréséhez csak a technika tisztaságára kell ügyelnünk.

A mai előadáson a tisztaság fontosságáról fogok beszélni. A tisztaság: élet, a tisztaság hiánya: pusztulás. Tiszta tudat, a Lét abszolút tisztasága: örök élet. Az ehhez legközelebb álló lesz a leghosszabb életű. A teremtés legfinomabb állapota nagyon hosszú életű, a teremtés durvább szintjeinek élettartama sokkal rövidebb.

A tisztaság növekedésével nő az élettartam is. Ha a TM teljes dicsőségét, valamennyi jótékony hatását élvezni kívánjuk, és ha ezáltal beteljesedését kívánunk elérni az életben, akkor csak arra kell ügyelnünk, hogy a technika, a módszer tisztasága fennmaradjon.

A módszer tisztaságának fenntartása pedig – ahogyan azt a tanáraitoktól hallottátok – nagyon könnyű: csak egyszerűségre, ártatlanságra van szükség, csak azt kell fenntartani. Nem kell semmit tennetek a TM tisztaságának megőrzéséhez, nem kell óvatosnak lennetek, csak nem szabad a TM-et valami mással vegyíteni.

A TM rendszerét ne vegyítsétek más technikákkal. Lehet, hogy olvastok valamilyen könyvet: sok ezer, gyönyörűen megírt könyv létezik és lehet, hogy kedvet kaptok ezek elolvasására, és hajlanátok arra, hogy ezt-azt a gyakorlatban is kipróbáljatok. De emlékezzetek arra, hogy a TM gyakorlásának tisztasága révén éritek el a magasabb tudatállapotokat. A technika gyakorlásának tisztasága fog természetes módon beteljesedést hozni az életetekben és nem az, ha a TM-et ezzel vagy azzal vegyítitek.

A TM révén tiszta nektárt kaptatok, és a tiszta nektárba semmit sem szabad belekeverni, nem szabad felhígítani ezzel vagy azzal. A világ még nem ismert a TM-nél hatékonyabb módszert a magasabb tudatállapotok eléréséhez, és saját tapasztalataitok révén tudjátok, hogy a TM-mel az elme milyen gyorsan eléri a transzcendentális tudat állapotát.

(Helyszín: ismeretlen – 1965 – audiófájl)

Jai Guru Dev


2/26/15-Maharishi: To gain the full glory of TM, we only have to be careful about the purity of the technique

“This time I’ll emphasize on the factor of purity. Purity is life; impurity is destruction. Pure consciousness, absolute purity of Being, is eternal life. Anything that is closest to It, will have longest life. Subtlest state of creation has very long life; grosser states of creation have much shorter spans of life.

Life increases with purity. If we want that full glory of Transcendental Meditation to be gained by us, full benefit of Transcendental Meditation to be gained by us, and thereby if we want fulfillment in life, then the only thing that we have to be careful about is the purity of the technique, the purity of the method.

And the purity of the method, as you have been hearing from your Initiators, is such a simple thing: just the simplicity, just this innocence, only this has to be maintained. For that you don’t have to do anything to maintain the purity of Transcendental Meditation, you don’t have to be careful, only you don’t have to mix it with something else.”

* * * * * * *

From later in the same lecture:

“Don’t mix any other practice into your system of Transcendental Meditation. You may read a book, and there are thousands of books so nicely written [and] you may be fascinated to read them and some of it you may be inclined to put into your practice. But remember: it is the purity of the practice of Transcendental Meditation that will give you higher consciousness, that will bring you fulfillment in a natural way, not the mixture of something here and there and there.

In this practice of Transcendental Meditation you have pure nectar, and when you have pure nectar, you can’t afford to amalgamate it, you can’t afford to mix it and make it diluted with so many things here and there. The world’s history does not record any system which could be more effective in order to raise the consciousness of a man, and your own experience tells you how soon [in TM] your mind begins to traverse into that transcendental state of consciousness.”

~Maharishi~

~Location unknown — 1965 — Audio file~

 Jai Guru Dev

A lélek tisztaboldogság-tudat, csupa fény…

A jelen korban nem fogadjuk el és nem mondjuk, hogy „a lélek sötét éjszakája”, mivel a lélek tisztaboldogság-tudat, csupa fény, végtelenség, semmiféle sötétség nincs benne.

(Maharishi Mahesh Yogi, Risikés, India -1968. február 2. – audiófájl.)

Jai Guru Dev


2/27/15-Maharishi: The soul is all bliss, is all light…..

“In today’s time we neither accept nor speak about the ‘dark night of the soul’ because the soul is all bliss, is all light, is all infinite, and no darkness is there.”

~Maharishi~

~Rishikesh, India — February 2, 1968 — Audio file~

Jai Guru Dev

Az egó valódi természete

Kérdés: Létezik-e valami olyasmi, hogy „tiszta egó”, amely más vagy eltér az egyén testétől vagy az érzékszerveitől? Van-e valami az egyéni létezés alapjainál, ami képes érzékelni önmagát, vagy amiről tudatosulhatunk az életben?

Maharishi: Igen.

Öt érzékszervünk van: a szemünkkel látunk, a fülünkkel hallunk stb. Az érzékszervek mindegyike egy korlátozott csatornában működik. A látás érzékszervével látni tudunk. De mi az, ami lát? A látás érzékszerve csak eszköz a látáshoz. Akkor valójában mi az, ami lát? A látás alanya az „én”. Én látok. Én gondolkodom. Az elme csak egy eszköz, eszköz a gondolkodáshoz. Az elme révén vagyok képes gondolkodni. Ha az elme összekapcsolódik a látás érzékszervével, akkor én látok. Mi az az „én”? Biztosan nem a látás érzékszerve, és az elme sem, hanem valami, ami más, mint az elme. És mi az a valami? Ezt a „valamit” akkor ismerem meg, amikor az elme működése megszűnik – és ez a TM. Az elme aktivitása fokozatos csökken, és megtapasztalom az elme működését. Megtapasztalom az elme működését, az egyre halványabbá váló mantrát, majd megszűnik az elme működése. Az „én” szemlélő marad. És mit szemlél? Nem mást, mint a saját önvalómat. És ez az önvaló az „én” valódi természete. Tiszta tudatosság, tiszta létezés, a Lét. Amikor az „én” vagy az egó nem vesz részt a relatív megtapasztalásában, amikor az egó nem vesz részt a korlátozott dolgok megtapasztalásában, akkor önmagán belül felfedezi, hogy határtalan, nem megnyilvánult, tiszta létezés.

Ebben az állapotában lelünk rá az egó valódi természetére. Ebben az állapotban az elme és az érzékszervek nincsenek jelen. Csak a tiszta létezés van jelen. És az az egó valódi természete, ez az „én” valódi természete. Olyan, mint a mély óceán csendes felszíne: a hatalmas kiterjedésű óceán, amelynek felszíne nem hullámzik. A tiszta Lét.

(Humboldt Állami Egyetem, Arcata, USA — dátum: nem ismert — audiofájl)

Jai Guru Dev

A TM-Szidhi program és a légkörben felhalmozódott stresszek feloldása

Maharishi: Nagyon fontos, hogy a szidhikkel ki tudjuk bontakoztatni a tudat minden képességét, az összes lehetőséget. Mindenkinek el kellene végeznie a TM-Szidhi tanfolyamot, mivel csak ezáltal válik az ember tényleg méltóvá ahhoz, hogy a Megvilágosodás Korának polgára legyen – egy megvilágosodott egyén.

Ez egy új korszak. Mindenki azt akarja, hogy teljesüljenek a vágyai, és kényelmetlenül érzi magát, ha ez nem így történik. Az egésznek az a titka, hogy vegyük birtokunkba az összes természeti törvény otthonát, és kész! Vegyük birtokunkba az összes természeti törvény otthonát. Mindez hiányzott az oktatásból. Teljesen megfeledkeztek erről. A különböző legendákat meg soha nem veszik igazán komolyan. A szidhik olyan távol kerültek a tudat szokásos szintjétől, hogy az embereket nem motiválja az, hogy ebben elmélyedjenek. Ez a ködösség jellemzi az emberi tudatot: a feljegyzések megvannak, minden kultúrában maradt fenn valamilyen feljegyzés csodálatos emberi képességekről, de az emberek nem törődnek velük. Ez csak azért van így, mert az emberi tudatot ennyire intenzíven elhomályosítja a tudatlanság. Most, hogy már ilyen sok meditáló van a világon, és a tamasz* egy része megszűnt, lehetővé válik számunkra, hogy kifejlesszük ezeket a képességeket.

Vernon_Katz

Vernon Katz: Ez tényleg csodálatos, ahogy egymás után jönnek elő ezek a dolgok…

Maharishi: Egymás után jönnek elő…

V.K.: Minden részlet – semmi sem marad ki. És amikor megérik az idő…

Maharishi: Egyszerűen kibontakoznak.

V.K.: A megfelelő dolog jön elő. Ez szerepel a jóga szútrákban is, úgyhogy ez a tanítás része kell, hogy legyen.

Maharishi: Így van, a tanítás része kell, hogy legyen. Az egész véda. A véda a jógától válik használhatóvá, és ha a jógában szó van ezekről a képességekről, akkor kell, hogy legyen egy mód arra, hogy ez az egész emberiség számára elérhetővé váljon.

V.K.: És éppen a megfelelő időben, amikor már sokan tapasztalják azt a sajátos állapotot, hogy a transzcendentális tudatban képesek gondolatokat gondolni.

Maharishi: Igen, ez a megfelelő idő.

V.K.: Gondolom, idővel majd a jagjára** is ki fogsz térni. Most csak azon gondolkodom, hogy mi lesz a következő lépés.

Maharishi: A szidhikkel lezárulhat a tanítás kibontása. Az egységtudattal és a brahmantudattal kibontakozik a halhatatlanság. Ez már el is kezdődött a MERU által az öregedési folyamat visszafordulásáról készített kutatással. Ez majd elviszi abba az irányba.

V.K.: Úgy gondolom, hogy ez azért nem lesz olyan könnyű.

Maharishi: Nem, nem! Amikor a légkörben felhalmozódott stresszek feloldódnak, akkor azok már nem ködösítik el, nem árnyékolják be az egyént, és akkor még több stressz szabadulhat fel. A jövő nemzedék gyermekei már nem lesznek ilyen stresszesek. És ha 10 éves korukban elkezdenek meditálni, akkor 25 éves korukra már kozmikus tudatban, majd istentudatban lesznek, és onnantól már magától jön mindez.

V.K.: Milyen kár, hogy ezt nem tudod elérni ebben a nemzedékben, mivel akkor így fennmaradna a tanítás.

Maharishi: Még folytatjuk egy ideig, nem kell ezt elsietni. Úgy gondolom, hogy eljön az az idő, amikor majd minden lehetővé válik. De a legfontosabb dolog a légkörben felhalmozódott stressz feloldása. Ezt meditálók révén lehet elérni, és ezt a hatást ezerszeresen felerősíti a hathónapos program (ford. megj.: a TM-Szidhi tanfolyam).

V.K.: Bár nem vagyok túl fogékony az ilyen dolgokra, de észrevettem, hogy a légkör tényleg…

Maharishi: Valami fennséges történik – szat júga***, a szat júgából itt van valami.

(Courchevel, Franciaország, 1975. június – augusztus, Beszélgetések Maharishivel, 2. kötet, 298-301. o.)

* A tamasz a három gúna – a Természet három alapminőségének – egyike. Ha annyira felerősödik, hogy felborul a természetes egyensúlyi állapot, akkor a tamasz elhomályosító hatást fejt ki, és inerciát idéz elő.

** A fejlődést elősegítő hagyományos védikus szertartások.

*** A hagyományos indiai időszámításban a szat júga az az időszak, amikor a természeti törvények a maguk „frissességében” vannak jelen.

Jai Guru Dev


MAHARISHI: “Now what is very important is, all these courses on unfoldment of full potential of consciousness, all possibilities — the siddhis, will do it. Now every man should have his siddhis, because that only will make a man really worthy of being the citizen of the Age of Enlightenment — an enlightened man.

This is a new phase. See, everyone wants the fulfillment of desire, and becomes miserable if the desires are not fulfilled. And the whole secret of it is: capture the home of all the laws of nature and that’s it — finished; capture the home of all the laws of nature. That phase was not in education. It was completely out of sight. And in all the legends that one comes across here and there, it is never taken so seriously. They [the siddhis] have become so far remote from normal consciousness that one doesn’t feel inspired to look deeply into it. This is the general kind of cloud over human consciousness. The record is there; in every literature there is some record of very beautiful abilities displayed on the human level, but one doesn’t bother about them. This is just because human consciousness is so intensely clouded with ignorance. And now, with so many meditators in the world, clearing some of tamas*, the situation [the possibility of developing these abilities] is presenting itself to us.”

VERNON KATZ: “It really is very beautiful — how every aspect comes in …”

MAHARISHI: “Comes in.”

VERNON KATZ: “Every aspect — nothing is left out. And when the time is right …”

MAHARISHI: “It just unfolds.”

VERNON KATZ: “The right thing comes. It’s there in the Yoga Sutras, so it must be part of the teaching.”

MAHARISHI: “That is it — it must be there. The whole Veda — Yoga has made the Veda practical, and if it speaks of all these things, then there should be a way to have it for all mankind.”

VERNON KATZ: “Just at the right time when there are lots of people who are in that particular state where they are able to have thoughts in the transcendental state.”

MAHARISHI: “That is the right time.”

VERNON KATZ: “I suppose eventually you’ll come onto yagya.** I’m just thinking of what will be the next phase after this.”

MAHARISHI: “We might close the advancement once the siddhis [are established] — but with Unity and Brahman Consciousness, what will unfold is: immortality. It has started already on the way to this research, MERU [Maharishi European Research University] research on aging will take it in that direction.”

VERNON KATZ: “That would be a little more difficult, I think.”

MAHARISHI: “No, no. When the atmospheric stress is gone, then the individual system will not be clouded, will not be overshadowed, and then there will be more release and more release. The children of the coming generation will have less stress. And when they start at the age of ten, by twenty-five they will be in Cosmic Consciousness, and God Consciousness and all that will follow from there.”

VERNON KATZ: “It’s a pity you can’t do it in this generation for yourself, because that would preserve the teaching.”

MAHARISHI: “But we will continue for some time, there is no hurry on that. I think the time is coming when everything will be possible. But the basic thing is this release of atmospheric stress, being brought about by meditators, and being strengthened thousand-fold by the six-month program [TM-Sidhi course].”

VERNON  KATZ: “I’m not very sensitive, but I could notice that the atmosphere was really …”

MAHARISHI: “Something very sublime is happening — Sat Yuga, something of Sat Yuga there.***

~Courchevel, France, June–August 1975–Conversations with Maharishi, Volume  II (pp. 298-

301)~~Dr. Vernon Katz — 2014~

Footnotes:

“Tamas is one of the ‘three gunas’ or qualities of nature; when increased beyond a natural balance, tamas has an obscuring effect and inertia results;” [Dr. Vernon Katz – Conversations with Maharishi, Volume II (p. 299) — 2014]

** “Traditional Vedic performances that further evolution;” [Same source as previous footnote]

*** “In the traditional Indian cycles of time, Sat Yuga is the era of greatest freshness of the laws of nature, …” [Same source as previous footnotes, (p. 301)]

„Nincs ebben semmi új...”

Kérdés: Az emberek már évezredek óta küzdenek a megvilágosodásért. Ez a meditációs módszer valami új?

Maharishi: Nincs ebben semmi új. „Nincs új a Nap alatt.” Ez egy ősrégi módszer. Csak annyi az egész, hogy néhány évszázadon keresztül nem használták. Nincs ebben semmi új. Megtalálható a Bhagavad Gítában. Az Úr Krisna Ardzsúnának a következőket mondta: „Átadom neked az intellektus jógáját, amellyel az intellektus összekapcsolódik a Lét forrásával, és ezzel felülkerekedsz mindenféle zavarodottságon és kötöttségen. Győzelmet fogsz aratni a harcmezőn, de mindez semmilyen hatással nem lesz rád. Eléred a megszabadulást az életben.” Tehát ez a módszer szerepel Krisna ötezer évvel ezelőtti tanításában. Nincs ebben semmi új, csak arról van szó, hogy (az emberiség) megfeledkezik dolgokról, később pedig (valaki) feléleszti azokat.

Kérdés: Maharishi, Te az egész életedet annak szentelted, hogy ezt elsajátítsd. Hogyan lennénk mi képesek mindezt néhány perc alatt megtanulni?

Maharishi: Nem éveken keresztül tanultam, hanem mesterem kegyelmének köszönhetően kaptam meg ezt a tudást.

Kérdés: Csak így egyszerűen?…

Maharishi: Ez mindig „csak így egyszerűen” történik. Lehet, hogy valakinek sok időbe telik, mire az áramot bevezeti a házába, de mihelyst felszerelik a villanykapcsolókat, egy mozdulattal fel lehet kapcsolni a fényt.

(Edinburgh, Skócia (Egyesült Királyság), 1960. november 4. – megjelent: „Transzcendentális Meditáció” (33. oldal), kiadó: Spirituális Megújhodás Mozgalma, India, ismeretlen dátum)


QUESTION: “Man may struggle towards consciousness for thousands of years. Is this method of meditation new?”

MAHARISHI: “Nothing new. Nothing useful is new under the sun. This method is age-old. Out of use for a few centuries, that is all. Nothing new. It is found in Bhagavad-Gita. Lord Krishna, explaining to Arjuna, said this: ‘I am giving you the Yoga of the intellect whereby the intellect will combine with the source of Being and you will come out of all confusion and come out of all bondage. You will gain victory on the battlefield and yet be untouched by it all. You will gain liberation in life.’ So five thousand years ago in the gospel of Krishna, this method is found. There is nothing new, only things are forgotten and revived.”

QUESTION: “You have been studying all your life, how can we possibly learn in a matter of so many minutes?”

MAHARISHI: ” I have not learned it in many years. I got it through the grace of my Master.”

QUESTION: “Just like that?”

MAHARISHI: “Always it is ‘just like that’. Some man takes a long time to bring the line from the powerhouse to his house, but once the switches are made, it is only a matter of putting on the switch.”

~Edinburgh, Scotland, UK — November 4, 1960~
~”Transcendental Meditation” (p. 33) — Pamphlet published by SRM India —

~Publication date unknown~

Pin It on Pinterest

Share This